Világító felhők tűnhetnek fel az esti égbolton Magyarországon: mutatjuk, mikor láthatod őket
Van egy különös jelenség, amit sokan először repülőnek, UFO-nak vagy valamilyen furcsa fényjátéknak hisznek az esti égbolton. Pedig valójában felhőkről van szó – csak éppen nem hétköznapiakról.
Ezek az úgynevezett éjszakai világító felhők, vagy hivatalos nevükön noctilucens felhők. Annyira magasan lebegnek a Föld fölött, hogy szinte már az űr határát súrolják. De hogy lehetséges ez?
Nem olyanok, mint a normális felhők
A megszokott felhők általában néhány kilométeres magasságban úsznak az égben. A zivatarfelhők például nagyjából 10-15 kilométer magasra nyúlnak. A noctilucens felhők viszont körülbelül 80 kilométeres magasságban jelennek meg. Ez már annyira magasan van, hogy a légkör egyik legritkább részén alakulnak ki – ott, ahol a levegő szinte már nem is hasonlít arra, amit itt lent érzünk.
A jelenség leglátványosabb része az, hogy ezek a felhők sötétedés után is fénylenek. Miközben lent már este van, és a Nap eltűnt a horizont mögött, odafent még mindig kapnak napsütést. Ezért jelennek meg ezüstösen, kékesen vagy néha szinte neonfényű csíkokként az ég alján. Leginkább naplemente után fél-egy órával lehet őket észrevenni, főként az északi égbolt közelében. A látvány sokszor egészen földönkívülinek tűnik.
Az egyik legnagyobb rejtély: miért csak az 1800-as évek végén jelentek meg?
A tudósokat nemcsak a szépségük érdekli, hanem az is, hogy valami nagyon furcsa van körülöttük. Nincsenek ugyanis hiteles feljegyzések ilyen felhőkről 1885 előttről. Ez azért különös, mert annyira látványosak, hogy ha korábban is rendszeresen léteztek volna, valószínűleg már évszázadokkal ezelőtt is írtak volna róluk. Pont emiatt több elmélet is született arról, honnan jöhettek.
Az egyik legérdekesebb elképzelés szerint az egész jelenség kapcsolatban állhat a Krakatau vulkán 1883-as gigantikus kitörésével. Ez a robbanás akkora volt, hogy a hangját több ezer kilométerrel arrébb is hallották, és rengeteg por, hamu meg apró részecske került a légkör felső rétegeibe. Egyes kutatók szerint ezek a részecskék segíthettek abban, hogy a magasban jégkristályok kezdjenek kialakulni – így megszülethettek az első világító felhők.
Van egy másik, kicsit nyugtalanítóbb magyarázat is. Sokan úgy gondolják, hogy az ipari szennyezés és a klímaváltozás állhat a háttérben. A gyárak, a közlekedés és az emberi tevékenység miatt egyre több apró szennyező részecske kerül a légkörbe. Ezek köré a részecskék köré pedig könnyebben tudnak jégkristályok kialakulni a magasban.
Más kutatások szerint a melegedő klíma miatt több vízpára jut fel a légkör felső rétegeibe, ami szintén kedvezhet ezeknek a különös felhőknek. Vagyis elképzelhető, hogy a noctilucens felhők részben a bolygó változásainak látványos jelei.
Magyarországról is láthatók lehetnek
Bár leginkább az északi országokban figyelhetők meg, kedvező körülmények között hazánkból is feltűnhetnek a nyári estéken. Főleg június és július környékén van rájuk esély. Tiszta időben, naplemente után érdemes az északi-északnyugati horizontot figyelni. Ha furcsa, világító, kékes-ezüstös fátyolokat látunk az ég alján, jó eséllyel noctilucens felhőket nézünk.
Mik azok a noctilucens felhők?
- A noctilucens felhők a Föld legmagasabban kialakuló felhői
- Körülbelül 80 kilométeres magasságban jelennek meg, szinte az űr határán
- Naplemente után világítanak, mert odafent még eléri őket a Nap fénye
- Kékes, ezüstös fényük miatt éjszakai világító felhőknek is nevezik őket
- Leginkább nyári estéken figyelhetők meg az északi égbolt közelében
- A tudósok még ma sem tudják teljes bizonyossággal, pontosan mi okozza őket
- Egyes elméletek szerint vulkánkitörések, mások szerint a klímaváltozás és a légszennyezés is szerepet játszhat a kialakulásukban
- Kedvező körülmények között Magyarországról is láthatók lehetnek
Nyitókép: SanderMeertinsPhotography / Shutterstock
Forrás: TheGuardian
