A klímaváltozás egészségügyi hatásai

A 21. században a legnagyobb környezeti és egészségügyi problémát a klímaváltozás jelenti. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2014-es jelentése szerint a 20. század második felében végbement melegedés nagy valószínűséggel emberi eredetű, és gyakorlatilag kizárható, hogy ez a környezetünk állapotában végbement természeti eredetű ingadozás.

prcs.org.pk

Az emberek életére legerősebb hatást az extrém meleg időjárás gyakorol, mely komoly érrendszeri problémákat jelenthet, fejfájást, meleggel összefüggő betegségekhez vagy akár súlyosabb esetben halálhoz is vezethet. A változékony időjárás, a frontok eltérő gyakorisága szintén fejfájást okozhat. Az egyre többször előforduló természeti katasztrófák sérüléseket, haláleseteket követelnek egyes esetekben (pl. erdőtüzek, árvizek stb.). A levegőszennyezés is problémát jelent az emberi egészségre nézve. Az üvegházhatású gázok az utóbbi évtizedben sokkal nagyobb koncentrációban vannak jelen a légkörben, mint azelőtt bármikor, ezért az asztmások száma és az érrendszeri betegségben szenvedők száma meglehetősen növekvő tendenciát mutat. A melegedés, s egyben a csapadékintenzitásban bekövetkező változás megnöveli az allergén növényfajok virágzásának időtartamát, így a parlagfű pollenjének levegőben való tartózkodása kitolódik és a parlagfűszezon meghosszabbodik.

Természeti katasztrófák, extrém időjárási események és változó csapadékminták

Globális szinten az időjárással kapcsolatos természeti katasztrófák száma az 1960-as évek óta több mint háromszorosára nőtt. Ezek a katasztrófák évente több mint 60 000 halálesethez vezetnek, főleg a fejlődő országokban.

A megemelkedő tengerszint és az egyre szélsőséges időjárási események számos károkat okoznak. A legfontosabb probléma, hogy az otthonok jelentős része víz alá kerülhet az elkövetkezendő évtizedekben, hiszen a világ lakosságának több mint fele a tengertől 60 km-en belül él. Ezen felül az egészségügyi létesítmények és az egyéb alapvető szolgáltatások veszélybe kerülhetnek, ami az embereket arra kényszerítheti, hogy költözzenek el állandó lakhelyükről. Viszont ez növelheti a különféle egészségügyi hatások kockázatát, a mentális rendellenességektől a fertőző betegségekig vagy éppen a politikai helyzetre lehet hatással.

A sötétkékkel jelölt területek a vízemelkedés során elárasztott szárazföldek (100 méteres tengerszint emelkedés esetén). (deviantart.com)

Az éghajlatváltozás a csapadék változását is előidézi, ami befolyásolja a vízben terjedő kórokozók koncentrációját. Az esőzések fontos szerepet játszanak egy kórokozó életében. A heves zivatar felkeverheti egy folyóban vagy állóvíz aljzatában lerakódott üledéket, melyből baktériumok szabadulhatnak fel.

Az egyre változó csapadékmennyiség valószínűleg befolyásolja az édesvízellátást is. A mindennapi megélhetéshez szükséges víz hiánya veszélyeztetheti a higiéniát és növelheti a hasmenéses betegség kockázatát, amely évente több mint 500 000 öt évnél fiatalabb gyermeket öl meg. A 21. század végére a globális felmelegedés feltételezhetően növeli az aszályok gyakoriságát és intenzitását regionális és globális szinten. Szélsőséges esetekben a vízhiány aszályhoz és éhínséghez vezet. Az eddig megszokott állapotokhoz a növények többsége nem képes alkalmazkodni, így az emberiség zömének más stratégiát, más alkalmazkodási feltételeket kell bevezetnie a megélhetéshez.

A biológiai veszélyek közé tartozik az allergén növények elterjedése is. Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak. 1980-as években hazánkba egyre több növényfajt telepítettek be a fokozatosan melegedő éghajlat hatására, melyek főként a mediterrán és szubtrópusi területekről származnak. A további melegedés hatására az allergén növényfajok virágzásának időtartama meghosszabbodik, emiatt fokozódik az emberek pollenterhelése.

Az emelkedő légköri CO2 koncentráció és a melegedő hőmérséklet kitolja a parlagfű pollenjének levegőben történő tartózkodását, s meghosszabbíthatja a parlagfű pollenszezonját. Például a parlagfűre allergiások becsült értéke Magyarország 10 milliós lakosságára vonatkoztatva 1,2 millió fő. Az összpollenszám emelkedése miatt a parlagfűérzékenyek száma 2021-2050 között 1,277 millió fővel, illetve 2071-2100 között 1,326 millió fővel fog növekedni.

Az árvizek és a szélsőséges csapadékok gyakorisága és intenzitása is növekvő tendenciát mutat a jelenlegi századot tekintve. Az árvizek az édesvízi ellátásra lehetnek hatással, hiszen növelik a vízben terjedő betegségek kockázatát. Budapesten 2013. június 9-én kora délután, 891 centiméterrel megdőlt az eddig mért legmagasabb árvízi Duna-vízállás rekordja. Az árhullám levonulása után a vízzel telt területeken megnőtt a szúnyogok száma, ezáltal a fertőzésveszély is növekedhetett.

2013. június 9-e Duna-vízállás (891 cm).

Az árvizes területekről általánosságban veszélyes állatok menekülhetnek be árvízzel el nem öntött emberi településekre, ilyenkor például a harapások, marások esélye növekszik. A kiterjedt belvizes területek miatt a rágcsálók az emberlakta területeken kereshetnek menedéket, így az állattal történő közvetlen vagy közvetett érintkezés esélye nagyobb lesz, ezáltal több, a rágcsálók által terjesztett betegségekkel kell számolni (pl.: nyúlpestis). A különböző klímamodellek az árvizes, belvizes, villámárvizes, nagy csapadékos események számának növekedését vetítik előre, melynek következménye a megbetegedések esetszámainak növekedése lehet.

A következő tudásfelhő részben még tovább folytatjuk az klímaváltozás okozta egészségügyi kockázatok részletezését, azonban a második részben nem a természeti katasztrófák általi, hanem az állatok okozta betegségek kerülnek a középpontba. Emiatt még a napokban érdemes lesz figyelni a tudásfelhő rovatunkat.

lead kép: noaa.gov