Az extrém hőmérsékletváltozás hatása az emberi szervezetre

Az éghajlat és az időjárás mindig is hatással volt az egyes korosztályok egészségére, azonban az elmúlt évtizedekben (és a jövőben) átalakuló éghajlati rendszer az emberekben kialakult alkalmazkodó képességet teljesen felborította.

Az eddig ismert rendszerünk megváltozását jól mutatják az egyes szervezetek által közzétett adatok is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a globális átlagos felszíni hőmérséklet 0,74 °C-kal emelkedett a 20. században. A globális tengerszint évente 1,8 mm-el emelkedik 1961 óta és a sarkvidéki tengeri jég csökken 2,7 %-kal évtizedenként. Az óceánvíz egyre savasabbá válik és a szélsőséges időjárási események egyre gyakrabban fordulnak elő. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) előrejelzése alapján az átlaghőmérséklet 5,8 %-kal emelkedhet a 21. század folyamán, amelyeket fokozott rendellenes időjárási események, köztük hőhullámok, áradások és aszályok követhetnek. Ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodás és fenntartható fejlődés jelentős kihívást jelent az emberi társadalom számára.

Extrém hőmérsékletváltozás hatásai

Hazánkban 2000 óta végeznek klíma-egészségügyi vizsgálatokat, melyek alapján megállapították, hogy a Kárpát-medencében jelenleg a hőmérséklet változása a fő befolyásoló tényező az emberek egészségét tekintve. Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfontosabb egészségi kockázatot.

Az életünk részévé válnak a 40 °C feletti hőmérsékletek. (hitelforum.hu)

A legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályzó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. A hőmérséklet okozta kóros elváltozások alapja a fokozódó szimpatikus reaktivitás, amit a szimpatikus idegrendszer (stressz szabályozásáért felelős rendszer) és a renin-angiotenzin rendszer aktiválódása követ. A renin-angiotenzin rendszer a vértérfogatot és ezen keresztül a vérnyomást szabályozza. Az extrém hőstressz következtében fellépő kiszáradás megváltoztatja a vér viszkozitását (nő a vörösvértestek száma, a vér viszkozitása és a trombocitaszám), ami trombózisképződéshez vezethet. A kockázatot növeli a 2-es típusú cukorbetegek esetében a magas vércukorszint és a gyógyszerek mellékhatásai. Szervezetünk általában 3–12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, azonban a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás akár évekig is eltarthat.

A legsérülékenyebb alanyok túlzott meleg esetén legfőképp az idősek és a gyermekek, illetve az olyan emberek, akik valamilyen betegségben szenvednek (pl.: cukorbetegek, anyagcsere betegségben szenvedők, demenciában, Alzheimer-kórban szenvedők, vesebetegségben, szív-érrendszeri betegségben szenvedők). Ezeknek a kórképeknek a lefolyását és kezelését az egyre melegedő hőmérséklet befolyásolja, hiszen a betegségek kezelésére kapott számos gyógyszer hatással van a testhőmérsékletre. Egyes vegyületek csökkentik a hőleadást az erek szűkítésével, valamint az izzadtság elválasztásának gátlásával.

A vízhajtó hatású gyógyszerek növelik a napi vizeletmennyiséget. Ennek a negatív oldala lehet a súlyos kiszáradás (ha nem pótoljuk az elvesztett, folyadékmennyiséget). Egyes gyógyszerek pedig testhőmérséklet-növelő hatással is rendelkeznek. A krónikus betegek és általában az időskorúak egyszerre több gyógyszert is szedhetnek. Ezek a gyógyszerek egyenként is negatív hatással lehetnek a testi hőszabályozásra, együttesen azonban nagy óvatosságra intenek.

Az éghajlatváltozás minden lakosságot érinteni fog, de néhányuk sebezhetőbb, mint mások. Korcsoportokat tekintve az idősebbek hőhullámok alatti sérülékenysége jól ismert a fenti okok és az egyéni gondoskodó képesség csökkenése miatt. A legfiatalabbak (0–14 évesek) szintén kockázatnak vannak kitéve. Különösen nagy a kockázat az újszülötteknél, tekintettel a nem megfelelő hőregulációs képességükre és a fokozott folyadékigényre. A várandós anyákat is veszélyeztetett csoportként kell tekinteni a magas hőmérséklet szempontjából, ugyanis a várandósság során bekövetkező hormonális változások miatt könnyen „túlmelegedhetnek”, ami mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent.

A halálozás és a napi átlaghőmérséklet a fentebb említett okok hatására szoros kapcsolatban áll egymással. A következő ábrán látható országos napi halálozás és hőmérséklet diagramok Magyarországra vonatkoznak 2015., 2016. és 2017. éveket figyelembe véve. 2016-ban a június hónap kiugró értékeket mutatott a hőmérséklet és a halálozás napi értékei terén egyaránt. 2017-re több ilyen kimagasló statisztikai értéket lehetett megfigyelni főleg a nyári hónapokban (júniusban, júliusban és augusztusban). Ez év során három hőségriasztásra került sor, amelyek alatt országosan 620 többlet halálesetet regisztráltak. Tehát ebből következtethető, hogy a hőségtöbblettel rendelkező napok egyértelműen befolyásolják a napi halálozások számát.

Országos napi halálozás és hőmérséklet kapcsolata (2015, 2016, 2017) (Páldy, A, Bobvos, J, Málnási, T., 2018: A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon)

A klímakatasztrófa kiteljesedése komoly indikátora a hőhullámoknak is. Elborzadva szemléljük azokat a híreket, mikor Indiában, Iránban vagy a távol-kelet más országaiban 50°C-os forróságok alakulnak ki. Holott ezekre az extrém magas hőmérsékletekre sajnos idehaza is megvan az esély, ráadásul egyre nagyobb. Hazánk ugyanis gyorsabban melegszik, mint az átlag, vagyis a hőhullámok hatásai és mértéke is jobban érint minket!

lead kép: magyarhirlap.hu