80 ezer éves kozmikus nyomot találtak az antarktiszi jégben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huNéha a legnagyobb felfedezések nem egy távoli galaxisban vagy egy új bolygón születnek meg, hanem itt, a Földön. Méghozzá egy olyan helyen, ahol első ránézésre semmi sem történik: az Antarktiszon.
A világ egyik legelhagyatottabb, legfagyosabb vidékén, az Antarktiszon a tudósok most olyan apró részecskéket találtak a jég mélyén, amelyek szó szerint egy ősi csillagrobbanás maradványai lehetnek. És ez az egész sokkal durvább, mint elsőre hangzik, mert a felfedezés arra utal, hogy a Föld – pontosabban az egész Naprendszer – éppen egy hatalmas kozmikus porfelhőn halad keresztül.
Csillagport találtak az Antarktiszon?
- Tudósok ritka vas–60 izotópot találtak az antarktiszi jégben
- Ez az anyag szupernóva-robbanások során keletkezik
- A jégminták 40–80 ezer évesek voltak
- A felfedezés szerint a Naprendszer egy csillagközi porfelhőn halad át
- A Földre ma is hullhat ősi csillagpor
- Az Antarktisz jege valóságos kozmikus időkapszulaként működik
Hogyan találhattak csillagport az Antarktiszon?
Sokan úgy képzelik el a Naprendszert, mintha stabilan állna a világűrben. Pedig valójában elképesztő sebességgel száguldunk a Tejútrendszerben. A Nap, a bolygók, az üstökösök – minden együtt mozog egy gigantikus galaktikus körpályán. Csak ezt mi nem érzékeljük.
A probléma az, hogy az űr nem teljesen üres. Vannak benne porfelhők, gázfelhők, szupernóva-maradványok és olyan kozmikus törmelékek, amelyeket réges-rég felrobbant csillagok hagytak maguk után. És most úgy tűnik, a Föld pontosan egy ilyen területen halad át.
A kutatók egy rendkívül ritka anyagot találtak az antarktiszi jégben: az úgynevezett vas–60 izotópot. Ez elsőre nem hangzik túl izgalmasan, pedig valójában egészen elképesztő dologról van szó. A vas–60 ugyanis szinte kizárólag szupernóva-robbanások során jön létre. Magyarul: akkor keletkezik, amikor egy óriási csillag felrobban az űrben. A Földön természetes módon gyakorlatilag nem termelődik ilyen anyag. Ezért amikor a tudósok vas–60-at találnak a bolygónkon, szinte biztosak lehetnek benne, hogy az az űrből érkezett. Konkrétan egy halott csillag maradványából.
Az antarktiszi jég egy időkapszula
Az Antarktisz jege nem egyszerűen csak fagyott víz. Sokkal inkább egy óriási archívum. A hó rétegről rétegre rakódik egymásra évmilliók óta, és minden egyes réteg megőriz valamit abból, ami akkoriban a légkörben volt. Port, hamut, polleneket, vulkáni anyagokat, és úgy tűnik, kozmikus csillagport is. A kutatók most olyan jégmintákat vizsgáltak meg, amelyek 40 és 80 ezer év közötti időszakból származnak.
És a mélyebb rétegekben is ott volt a vas–60.
A tudósok több száz kilogrammnyi jeget olvasztottak fel azért, hogy néhány apró atomot találjanak benne. És ebből a néhány atomból sikerült rekonstruálniuk a Naprendszer több tízezer éves útját az űrben.
A Naprendszer talán most is egy szupernóva-felhőn halad át
A legizgalmasabb rész az, amit ebből az egészből kiolvastak. A tudósok szerint a Naprendszer jelenleg egy úgynevezett Lokális Csillagközi Felhőben mozog. Ez egy gázból, plazmából és porból álló régió, amelyet valószínűleg régi szupernóvák alakítottak ki. És úgy tűnik, ebben a felhőben még ma is ott kering az egykori csillagrobbanások finom pora. Ez a por pedig nagyon lassan, szinte észrevehetetlenül hullik a Földre.
A kutatók szerint a mostani hóban több vas–60 van, mint a több tízezer éves jégrétegekben. Ez arra utalhat, hogy a Naprendszer idővel egyre sűrűbb részébe ért ennek a kozmikus felhőnek. Magyarul: lehet, hogy most sokkal mélyebben vagyunk benne, mint régen.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: sciencealert
