34 millió éve valami drámai történt: így lett jeges világ az Antarktisz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huHa ma ránézünk a világ leghidegebb kontinensére, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy ez a végtelen fehérség valaha teljesen másképp nézett ki. Az Antarktiszt ma több kilométer vastag jégtakaró fedi, a hőmérséklet pedig helyenként mínusz 80 fok alá zuhan. De nem mindig volt ez így.
A tudósok szerint volt idő, amikor az Antarktiszon nem jégmezők terültek el, hanem tundrák, erdők és növényzettel borított tájak. Igen, az Antarktisz valaha zöld volt. És ami még döbbenetesebb: geológiai léptékben nézve ez nem is történt olyan régen.
Mit tudunk az Antarktiszról?
- Az Antarktisz kb. 34 millió éve fagyott be
- Előtte tundrák és erdők borították
- A Föld akkor sokkal melegebb volt
- A szén-dioxid csökkenése kulcsszerepet játszott
- A Drake-átjáró kialakulása elszigetelte a kontinenst
- Az óceáni üledékek bizonyítják a nagy lehűlést
- A tudósok szerint az Antarktisz elméletileg újra jégmentessé válhat
- A mostani globális felmelegedés aggasztó folyamatokat indított el
Mikor fagyott be az Antarktisz?
A kutatók szerint az Antarktiszt borító hatalmas jégtakaró körülbelül 34 millió évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Addig a kontinens sokkal enyhébb klímával rendelkezett. A mai fagyott világ helyén tűlevelű erdők és jóval barátságosabb környezet létezett.
A tudósok szerint akkoriban a Föld átlaghőmérséklete sokkal magasabb volt, mint ma. Körülbelül 50 millió éve bolygónk akár 14 Celsius-fokkal is melegebb lehetett a jelenlegi állapotnál. Aztán valami megváltozott. A kutatók két fő okot emelnek ki.
Csökkent a szén-dioxid mennyisége
Régen a légkörben jóval több szén-dioxid volt, ami erősebben bent tartotta a hőt. Ahogy ez az érték csökkent, a bolygó fokozatosan hűlni kezdett. A tudósok szerint a Föld egyszerűen átbillent egy kritikus ponton: elég hideg lett ahhoz, hogy a hó és a jég már ne olvadjon el teljesen nyáron sem. Innen pedig beindult az a folyamat, ami végül az egész kontinenst jég alá temette.
Kinyílt egy tengeri átjáró
Ekkoriban vált el végleg Dél-Amerika az Antarktisztól, létrehozva a ma Drake-átjárónak nevezett tengeri szorost. Ez azért volt óriási fordulópont, mert kialakult az Antarktiszt körülölelő óceáni áramlás, amely gyakorlatilag elszigetelte a kontinenst a melegebb levegőtől és vizektől. Magyarul: az Antarktisz bezárta maga köré a hideget. És innen már nem volt visszaút.
De ezt mégis honnan tudják a tudósok?
A válasz az óceánok mélyén rejtőzik. A kutatók tengeri üledékeket vizsgálnak, bennük apró élőlények több tízmillió éves maradványaival. Ezekben az oxigén különböző változatai – úgynevezett izotópjai – árulkodnak arról, mennyi jég lehetett akkoriban a Földön. A mérések szerint 34 millió évvel ezelőtt hirtelen nagy változás történt. Ez az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy ekkor kezdett kialakulni az antarktiszi jégtakaró.
Vajon eljöhet újra a jégmentes Antarktisz
Ez az a kérdés, amitől sok kutató is nyugtalan. A válasz röviden: igen, elméletileg lehetséges. A Föld történetében már megtörtént egyszer, tehát fizikailag nem lehetetlen. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a teljes jégtakaró eltűnése nem egyik napról a másikra történne, hanem rendkívül hosszú folyamat lenne.
Viszont az már most látszik, hogy az Antarktisz jege egyre gyorsabban veszít tömegéből. A melegedő óceánok és a légkör változásai folyamatosan gyengítik a jégtakarót. És itt jön az igazán hátborzongató rész:
a bolygó már egyszer bebizonyította, hogy képes teljesen jégmentessé tenni az Antarktiszt.
Most pedig mi gyorsítjuk a felmelegedést...
És ha az összes antarktiszi jég elolvadna? Nos, a következmények brutálisak lennének:
- jelentősen emelkedne a tengerszint,
- part menti városok kerülhetnének víz alá,
- megváltoznának az óceáni áramlások,
- és teljesen átalakulhatna a globális időjárás.
Az Antarktisz tehát nem csak egy távoli, jeges kontinens. Sokkal inkább a Föld klímájának egyik legfontosabb szabályozója. És most úgy tűnik, ez a rendszer egyre érzékenyebbé válik.
Nyitókép: AustralianCamera / Shutterstock
Forrás: Livescience
