20 milliárd kilométerre a Földtől: túlélheti a Voyager a Naprendszeren túl? – Veszélyes döntést hozott a NASA
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huMajdnem fél évszázaddal az indulása után újabb kritikus ponthoz érkezett az emberiség egyik legtávolabbi szondája. A Naprendszer peremén járó Voyager–1 most elveszített egy újabb fontos műszert – nem azért, mert elromlott, hanem mert már egyszerűen nincs elég energiája működni.
A döntés nem váratlan, de annál komolyabb: a NASA mérnökei kénytelenek egyre több rendszert lekapcsolni, hogy a szonda egyáltalán életben maradjon a Naprendszeren túl. De hogyan működik ez?
A Voyager–1 az egyetlen, ami látja a Naprendszert úgy, mint eddig semmi más
- A Voyager–1 20 milliárd kilométerre van a Földtől
- Ez az egyetlen eszközünk, ami méri, hogy milyen a világ a Naprendszer határán túl
- Azonban mostanra már rengeteget veszített a teljesítményéből
- A NASA ezért minden más rendszert lekapcsol, hogy a Voyager–1 megmeneküljön
Élet a Naprendszeren túl: minden wattra szükség van
A Voyager–1 energiáját nem napelemek adják, hanem egy radioaktív generátor, ami folyamatosan veszít a teljesítményéből. Ez teljesen természetes folyamat, de mostanra eljutott oda, hogy már minden watt számít. A most kikapcsolt eszköz közel 50 éven át figyelte a töltött részecskéket – vagyis azt az extrém környezetet, ami a Naprendszer határán és azon túl található. Ez hatalmas veszteség tudományos szempontból, de a mérnököknek nincs választásuk: ha nem kapcsolnak le rendszereket, az egész küldetés véget érhet.
A Voyager–1 nem csak egy űreszköz – ez az első ember alkotta tárgy, ami elhagyta a Naprendszer védőburkát, és belépett a csillagközi térbe. Jelenleg több mint 20 milliárd kilométerre jár tőlünk, és még mindig küld adatokat. Ez önmagában elképesztő, de van egy komoly probléma: a jel oda-vissza több mint 40 órát utazik. Vagyis minden döntés, minden parancs lassan jut el hozzá, és még lassabban derül ki, működött-e.
Jön az utolsó nagy dobás
A NASA nem adja fel könnyen. A háttérben már készül egy merész terv, amit nem véletlenül neveznek "Big Bang"-nek. Ez most itt nem robbanást jelent, hanem egy radikális átalakítást: egyszerre több rendszert kapcsolnak ki és át, hogy újra egyensúlyba hozzák az energiafelhasználást. Ha minden jól megy, ezzel akár plusz éveket is nyerhetnek a küldetésnek. Viszont ez kockázatos lépés. Ha valami nem működik, a Voyager–1 végleg elnémulhat. És mivel ilyen távolságban van, nincs második esély.
De akkor meddig bírja még a szonda?
A szonda évente körülbelül 4 watt energiát veszít. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ezen a szinten már kritikus különbség. A mérnököknek szó szerint centizniük kell, mi maradjon bekapcsolva. Jelenleg már csak néhány műszer működik, amelyek a mágneses teret és a plazmát vizsgálják a Naprendszer határán túl. Ezek az utolsók, amelyek még adatokat küldenek a Földre.
A Voyager–1 nem csak egy régi űrszonda – ez az egyetlen eszközünk, ami közvetlenül méri, milyen a világ a Naprendszer határán túl. Amit most elveszítünk vele, azt egyelőre semmi sem tudja pótolni. Ez a küldetés már rég túlnőtt az eredeti célján. Amit most látunk, az a tudomány egyik leghosszabb és legkitartóbb projektjének utolsó fejezete.
Nyitókép: SWNS.com / northfoto
Forrás: livescience
