Egyetlen esélyünk van: most elérhetjük a Naprendszer legtávolabbi világát

Több mint 11 000 év telt el azóta, hogy legutóbb „megközelítette” a Napot a Naprendszer legtávolabbi törpebolygó– és 2076-ban újra elérhető közelségbe kerül. A tudósok szerint ez az egyetlen esélyünk, hogy közelebbről is megvizsgáljuk, mielőtt újra eltűnik az űr sötétjében egy teljes emberi civilizációnyi időre. De ha el akarjuk érni, most kell cselekednünk.

Egy világ, amely túl messze van a Naprendszerben, mégis meg kell közelítenünk

Sedna először 2003-ban került a tudomány látóterébe, és már felfedezése pillanatában izgalomba hozta a kutatókat. Mérete alapján törpebolygónak számít, ám különlegességét nem ez adja, hanem a szinte elképzelhetetlenül távoli pályája. Egyetlen keringése a Nap körül több mint 11 000 évig tart, legközelebbi pontján is háromszor messzebb van, mint a Neptunusz – a Földtől nézve ez mintegy 11 milliárd kilométeres távolságot jelent. Amikor legutóbb erre járt, az emberek még éppen csak elkezdték termeszteni az első gabonaféléket. Most, hogy ismét közeledik, lehetőségünk nyílik bepillantani egy világba, amely a Naprendszer peremén őrzi a múlt titkait. Ha viszont ezt az alkalmat elszalasztjuk, több ezer évig nem lesz újabb esélyünk.

A Sednához vezető út nem hasonlítható a Marsra vagy a Plútóra irányuló küldetésekhez. Ilyen távolságba hagyományos rakétahajtással szinte lehetetlen időben eljutni – a jelenlegi technológiákkal akár 30 évig is tarthat egy egyszerű átrepülés. Ezért a tudósok új módszereket keresnek. Az egyik lehetőség a napvitorla, amely a napfény nyomását használja gyorsuláshoz. Egy különleges manőverrel – a Nap közeli megközelítésével és a vitorla felszínének elpárologtatásával – akár 7 év alatt is elérhetné a célját. Ám ekkor csupán 1,5 kilogrammos műszercsomagot tudna magával vinni, ami nagyon kevés a komoly tudományos munkához. A másik út a fúziós hajtás: ez lassabb, de akár másfél tonnás űreszközt is eljuttathatna Sedna körüli pályára. Ez már lehetővé tenné a részletes felszíni térképezést, a belső szerkezet vizsgálatát, és akár felszín alatti rétegek elemzését is. Egy ilyen küldetés azonban évtizedes fejlesztést és teljesen új hajtásrendszerek bevezetését igényelné. Az ablak bezárul – és gyorsan.

Egy idegen világ, amely választ adhat a legnagyobb kérdésre: honnan jövünk?

Sedna nemcsak a távolsága miatt érdekes. A pályája, amely jóval túlmutat a Kuiper-övön, arra utal, hogy akár az úgynevezett belső Oort-felhő első ismert tagja is lehet – vagy akár egy idegen csillagrendszerből „beszippantott” exobolygó. Felszínének rendkívüli vörös árnyalata a szerves molekulák jelenlétére utal, amelyek akár az élet előanyagai is lehetnek. Ha egy szonda eljutna hozzá, az elemzések során nemcsak a Naprendszer keletkezéséről, hanem az élet kémiai alapjairól is megtudhatnánk valami alapvetőt. Elképzelhető, hogy Sedna egyfajta időkapszulaként őriz olyan anyagokat, amelyek már a Naprendszer megszületése előtt is jelen voltak. Egy részletes vizsgálat válaszokat adhat arra, hogyan alakult ki az élethez vezető kémia – vagy hogy vajon mennyire gyakoriak a „betolakodók” a csillagrendszerek között. 

A Sedna-küldetés nem csupán tudományos vállalkozás – ez az emberiség egyik legmerészebb lépése lenne a csillagok felé. 

Nyitókép:BSTOCKVIDEO / Shutterstock

Forrás: zmescience