
Mintha csak a Földről készült volna – egy hegycsúcs, amely áttör a hajnalpírban gomolygó felhőkön. Csakhogy ez a „hegy” nem a bolygónkon van, hanem 240 millió kilométerre tőlünk. A Mars vörös pora alatt rejtőző óriás: az Arsia Mons, a Naprendszer egyik legnagyobb vulkánja.
Május 2-án hajnalban a NASA Mars Odyssey nevű űrszondája egészen különleges manővert hajtott végre: a bolygó horizontja felé fordította kameráját, és így sikerült oldalról lefotózni az óriásvulkánt, amely épp kiemelkedett a Mars vékony, vízjégből álló felhőrétege fölé. A látvány lélegzetelállító volt – és történelmi is, hiszen ilyen képet korábban még senki sem készített a Vörös Bolygóról.
Az Arsia Mons nem akármilyen hegy: majdnem 20 kilométer magas, vagyis jóval magasabb, mint a Föld bámely vulkánja. A Mars Tharsis-fennsíkján található, egy több vulkánból álló lánc tagjaként. Itt emelkedik az Olympus Mons is, a Naprendszer legnagyobb tűzhányója.
A mostani fotó azért különleges, mert nem felülről – ahogy a legtöbb űrfelvétel –, hanem oldalról, a bolygó „pereme” felől mutatja a vulkánt. A NASA szondája ehhez 90 fokkal elfordult a szokásos pályáján, ami csak 2023 óta része a programnak, noha az Odyssey már több mint 20 éve működik Mars körüli pályán.
A felvételen jól látszik, ahogy a vízjégből álló, sűrű felhőréteg körbeöleli a hegy oldalát, miközben a csúcs makacsul áttör a marsi hajnal derengésén. Ez a ködfelhő nem véletlen: a Mars épp aphelionban van – vagyis a legtávolabb a Naptól –, ilyenkor pedig a hideg miatt kiterjedt felhőöv alakul ki az egyenlítő mentén.
A tudósokat nemcsak a látvány ragadta meg. Az ilyen képekből új információkat nyerhetnek a Mars légkörének szezonális változásairól, például arról, hogyan alakulnak ki a vízjég-felhők a hegyek lejtőin. Amikor a hideg levegő felfelé áramlik a vulkán oldalán, lehűl, és vízpárából jégfelhővé alakul – pont úgy, mint a Földön.
A jelenség kutatása nemcsak tudományos érdeklődés, hanem kulcsfontosságú előkészület a jövőbeli marsi küldetésekhez is. Az ilyen adatok segítenek meghatározni, hova és mikor érdemes landolni majd emberekkel vagy új robotokkal, hiszen a vízjég akár ivóvíz-, oxigén- és üzemanyagforrás is lehet egy későbbi kolóniának.
És ha egyszer ember is eljut a Marsra, talán ez a kilátás fogadja majd: egy ismerősnek tűnő, mégis teljesen idegen világban egy vulkán, amely túlnő a felhőkön – és az emberi képzelet határain is.
Nyitókép: ESA/MPS et al. / SWNS / Northfoto
Forrás:zmescience