Élet nyomaira bukkantak a Marson? – Elképesztő dolgot fedezett fel a NASA rover
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huHihetetlen belegondolni, de amit ma egy hideg, poros, vörös sivatagnak látunk, az valaha egészen más volt. A Mars ma csendesnek és élettelennek tűnik, mégis egyre több jel utal arra, hogy régen az ellenkezője volt igaz. Legalábbis víz szempontjából biztosan.
Most egy újabb darab került a Marsról készülő kirakósba: a Perseverance rover olyan nyomokat talált, amelyek alapján egy ősi, hatalmas folyórendszer létezése rajzolódik ki a bolygón. És ami még durvább: mindezt nem a felszínen, hanem mélyen a talaj alatt fedezték fel.
Mi történt a Marson?
- A Mars felszíne alatt ősi folyódelta nyomait találták
- Ezek több milliárd éves, vízben gazdag környezetet jeleznek
- A delta ideális hely lehetett az ősi élet nyomainak megőrzésére
- A felfedezés egy speciális radarral történt
- Minden új adat közelebb visz ahhoz, hogy kiderüljön: volt-e valaha élet a Marson
Mit tudunk pontosan a Marsról?
A rover már évek óta vizsgál egy különleges területet, a Jezero-krátert. A tudósok régóta gyanították, hogy itt valaha egy tó lehetett, most viszont úgy tűnik, ennél is többről van szó. A Perseverance egy speciális radarral belátott a felszín alá, és olyan rétegeket talált, amelyek nagyon hasonlítanak egy folyó deltájára.
Oké, de mit jelent ez hétköznapi nyelven?
A delta az a hely, ahol egy folyó beleömlik egy tóba vagy tengerbe – ilyen például a Nílus deltája is itt a Földön. Ezek a területek tele vannak hordalékkal, üledékkel, és nagyon gyakran élettel. És most jön a lényeg: a Marson talált képződmények pontosan ilyen környezetre utalnak.
De miért ekkora szenzáció a víz nyoma a Marson?
Azért, mert ahol víz van (vagy volt), ott mindig felmerül egy nagy kérdés: lehetett-e élet? A most felfedezett struktúrák elképesztően régiek, több mint 3,5-4 milliárd évesek. Ez azt jelenti, hogy a Mars történetének nagyon korai szakaszából származnak, amikor a bolygó még melegebb lehetett, vastagabb légkörrel rendelkezett, és képes volt folyékony vizet megtartani a felszínén. A kutatók szerint ezek a delták ideális helyek lennének arra, hogy megőrizzék az esetleges ősi élet nyomait. Itt ugyanis az üledék elraktározhatja azokat az apró jeleket, amiket ma bioszignatúrának hívunk – vagyis az életre utaló fizikai vagy kémiai maradványokat.
Mégis hogyan működik a NASA rover?
Ez az egész felfedezés nem is jöhetett volna létre a rover egyik legizgalmasabb eszköze nélkül. Ez egy földradarhoz hasonló műszer, ami lényegében rádióhullámokat küld a talajba, majd figyeli, mi verődik vissza. Ebből a visszajelzésből a tudósok képesek "kirajzolni" a felszín alatti rétegeket, mintha egy szeletet vágnának a bolygóból, csak épp anélkül, hogy ténylegesen belefúrnának.
És amit most láttak:
- réteges üledékek
- eróziós nyomok
- és egyértelmű, víz által formált struktúrák
Ez már nem csak feltételezés, ez konkrét bizonyíték arra, hogy ott valaha víz folyt.
Na de mégis mi köze ennek hozzánk? Talán ez a legérdekesebb rész. A tudósok szerint az, ami most a Marson történik (vagy inkább történt), nagyon hasonló ahhoz, ami a Föld korai történetében is zajlott. A mi bolygónkon is ilyen vizes környezetekben indult el az élet. Ezért minden egyes ilyen felfedezés segít választ adni egy óriási kérdésre:
mennyire gyakori az élet az univerzumban?
Lehet, hogy a Marson sosem volt élet szó klasszikus értelmében. De az is lehet, hogy igen,csak még nem találtuk meg a bizonyítékokat. És ezek a mostani eredmények azt mondják, hogy érdemes tovább keresni.
Nyitókép:Fordelse Stock / Shutterstock
Forrás: Reuters
