Trópusi eső esett egykor a Marson? – Fény derült a vörös bolygó titkára
A vörös bolygóról újra és újra derülnek ki az érdekes információk. Most a következőt hallottuk: a Marson egykor trópusi eső eshetett.
A NASA Perseverance marsjárója mostanra jóval többet hozott magával, mint néhány porszemnyi adat: teljesen újraírja azt, amit eddig a Mars múltjáról gondoltunk.
Kőzetdarabok árulják el a Mars titkát
A Jezero-kráterben talált, szinte világító fehér kőzetdarabok olyan történetet mesélnek, amitől még a Föld geológusai is felkapják a fejüket. Ezek a kövek alumíniumban gazdag kaolinitből állnak, ugyanabból az ásványból, amely a Föld trópusi esőerdőiben alakul ki, hosszú-hosszú évmilliók alatt. A kaolinit nem jön létre csak úgy: rengeteg csapadék szükséges hozzá, mégpedig tartósan. De akkor itt a kérdés: a Mars ma hideg, száraz, poros. Akkor mégis hogyan alakulhatott ki? Hát, ha ilyen ásványok maradtak vissza, az azt jelenti, hogy valaha bőséges csapadék hullott rá, méghozzá több millió éven keresztül. Ez pedig nemcsak arra utal, hogy valaha volt ott víz, hanem arra is, hogy a bolygón eső is volt, hosszú távú, földszerű esőzés.
Ami még érdekes, hogy a marsjáró által vizsgált kövek úszó kövek, vagyis nem egy helyben képződtek, hanem a kráter felszínén hevernek, kisebb-nagyobb darabokban, mintha valami odébb sodorta volna őket. A vizsgálatok szerint elképesztően magas alumínium-oxid tartalommal bírnak, nagyon kevés bennük a vas és a magnézium, és tökéletesen illenek a Föld évmilliókig áztatott trópusi talajaihoz. Ez azért meglepő, mert a kaolinit magas csapadékigényű ásvány, mint írtuk, és olyan helyen alakul ki a Földön is, ahol évente több mint 1000 mm eső esik. Egy biztos, a kráterben nincsen olyan képződmény, ami arra utalna, hogy a kövek helyben keletkeztek, tehát biztosan máshonnan érkeztek, de a hogyanra még nem tudjuk a választ.
Nem egy hétköznapi kő
A legizgalmasabb rész még csak most következik. A kutatók azt közölték, hogy a kaolinit-képződés során víz záródik az ásvány kristályszerkezetébe. A Földön a lemeztektonika idővel visszajuttatja ezt a vizet a légkörbe vulkáni folyamatok által, na de a Marson nincsen aktív tektonika. Ez pedig csak egyet jelenthet: a marsi vízkészlet jelentős része lehet, hogy ezekben a kövekben rekedt.
A tudósokat teljesen lázban tartja ez a felfedezés, és nem véletlenül. A kövek által megtudhattuk, hogy a Marsnak nemcsak tavai, folyói lehettek régen, de működő vízkörforgása, páradús légköre, sőt, meleg, nedves klímája is.
Ezt mindenképp jegyezd meg a Marson talált kövekről
- A Perseverance világos színű, kaolinitben gazdag kőzeteket talált a Jezero-kráterben.
- A kaolinit csak tartós, csapadékos, meleg klímában alakul ki, akár több millió év esőzése szükséges hozzá.
- Ez arra utal, hogy a Marsnak valaha valódi esőerdő-szerű csapadékrendszere is lehetett.
- A kövek eredete ismeretlen: messziről sodródhattak, vagy becsapódások hozhatták őket a felszínre.
- A kaolinit vízmolekulákat zár magába – így a marsi víz egy része ma is ezekben a kövekben lehet.
- A felfedezés az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy a Mars valaha lakható, nedves és meleg bolygó volt.
Nyitókép: ESA/MPS et al. / SWNS / Northfoto
Forrás: zmescience
