Titokzatos vájatok a Marson: vajon mi okozhatta?

A Mars dűnéi nagyon látványosak, de rejtélyesek is.

A Mars titkai

A tudósok egy érdekes jelenséget figyeltek meg: olyan vájatokat, amelyek a föld alatt, kis mélyedésekben végződnek, mintha csak egy hatalmas férek bújt volna el a föld alá. Azonban nem kell félni, semmi ilyesmiről nincs szó. Ezekért a vájatokért a felelős nem más, mint a szén-dioxid jég, azaz a szárazjég. Ez a brit Open University kutatóinak laborjában derült ki, ahol a Mars légkörét utánzó kamrát építettek, ahová szárazjég-darabokat engedtek le egy homokos lejtőn, hogy megnézzék, ugyanez produkálják-e. A látvány pedig magáért beszélt:

• a jég a lejtőkön lebegve csúszott lefelé, mintha a levegőben siklana le. A gázosodó szén-dioxid felemelte a jeget, ezzel árkokat vájt.
• a laposabb dűnéken viszont a jég belemart a felszínbe. A felmelegedő szárazjég alól kiszökő gáz megmozgatta a homokot, így a blokk bele tudott marni a felszínbe, míg oldalt a kifújt szemcsék "gátakat" építettek.

Az egész folyamat végén a jég elpárolgott, de a csatornák megmaradtak. 

– mesélte Lonneke Roelofs, a kutatás vezetője.

Akkor mégsem volt víz a Marson?

Sokáig azt hitték, hogy ezekhez a vájatokhoz csakis a víznek lehet köze, azok nyomai lehetnek. Ebből jött a következtetés, miszerint akkor a MArson valaha kedvezőek voltak a feltételek az életre. Ezek az eredmények azonban ezt cáfolják, hiszen a vájatoknak semmi közük a vízhez, csupán a Mars légkörében lerakódó és párolgó szén-dioxidhoz. Ez jelentősen megváltoztatja azt, amit eddig a Mars mikroklímájáról hittünk, hiszen sokat elmond a bolygón lévő szelek irányáról és a felszín anyagáról.

A kutatók azonban nem adják fel: meg akarják találni azokat a helyeket, ahol valóban létezhetett valaha víz, hiszen ez sokat elárulna arról, hogy hogyan is keletkezhetett anno az élet.

Ahogy Roelofs mondta:

Nyitókép: NASA/JPL/University of Arizona

Forrás: Zmescience