A tudósok most rájöttek: emiatt vannak 350 km/h-s szelek a Vénuszon
Tudjuk, hogy most már a Föld időjárása is igen szélsőséges lett, és képes vad dolgokra. Azonban azt a szélvihart reméljük sose tapasztaljuk meg, ami a Vénuszon dúl.
A tudósok most rájöttek, mi az oka a Vénuszon tomboló szélviharnak.
Mi az oka a Vénusz szélviharainak?
A Vénusz egy gyönyörű bolygó, amelyen olyan szélvihar tombol, amely még a legerősebb földi hurrikánok erejét is könnyedén kineveti. A szelek több mint 350 km/órás sebességgel kerülik meg a bolygót, ráadásul szünet nélkül, éjjel és nappal. Ez már régóta ismert a tudományban, mégis nehezen volt magyarázható: „szuperrotációnak” hívják, és lényege, hogy a Vénusz légköre sokszor gyorsabban forog, mint maga a bolygó. Azonban most a kutatók valami sokkal érdekesebbre bukkantak rá. Úgy gondolják a kutatásokból ítélve, hogy a Vénuszon működő, naponta ismétlődő légköri "árapály-hatás" jóval nagyobb szerepet játszik a szélrendszer fenntartásában, mint eddig az bárki gondolta volna.
A tudósok úgy vélték, hogy a naponta kétszer ismétlődő árapálymozgás a legfontosabb, most viszont úgy tűnik, hogy a naponta egyszer ismétlődő árapály-ciklus sokkal jelentősebb, mint eddig hitték. Ez kicsit bonyolultnak tűnik, így leegyszerűsítjük: ez azt jelenti, hogy a Vénuszon a Nap melegítő hatása minden egyes Vénusz-nap során olyan légköri lökést ad, amely felfelé juttatja a lendületet, és segít fenntartani a szélrendszer brutális sebességét. Ezért nem áll le a szélvihar soha, ezért marad ugyanolyan erőteljes.
Tudás fája: A Vénuszon egy nap 243 földi napnak felel meg, azonban a szelek, a felhőzet alig négy földi nap alatt megkerüli a bolygót. Mintha csak egy nagyon lassú korongon egy nagyon gyorsan mozgó füstkarika futna körbe-körbe. Ez a szuperrotáció, ami a Vénuszon a legerősebb.
Milyen vizsgálatból derült ez ki?
A kutatás nehéz volt, több mint 15 évnyi adatot elemeztek ki: a Venus Express és a japán Akatsuki űrszondák méréseit. Ezek rádióhullámok segítségével vették le a légkört, így voltak képesek feltárni a szakértők azt, hogy hogyan változik a bolygó levegőjének sűrűsége, hogy mennyire tágul és mozog a napsütés hatására, és hogy merre áramlik a lendület a légkör rétegeiben. A déli féltekéről is részletes adatokat gyűjtöttek, és így bukkantak rá a mostani, hatalmas áttörésre: hogy a diurnális árapályciklus (egynapos ciklus) messze nagyobb hatású, mint eddig bárki gondolta volna, és ez valójában a szelek mozgatórugója. A Vénuszt eddig senki sem értette igazán, azonban ez a kutatás most egy hatalmas lépés afelé, hogy megértsük a klímáját, jobban tudjuk majd értelmezni a hozzá hasonló világok időjárását.
Az új kutatás a Vénusszal kapcsolatos legérdekesebb kérdésekre adott válasz:
- Miért fújnak erős szelek a Vénuszon? - Mert a bolygó nagyon lassan forog, a nappali oldal extrém módon felmelegszik, és a légkör „árapályszerű” mozgása hatalmas lendületet juttat a felhők felső szintjeire.
- Mit jelent a Vénusz szuperrotációja? - A Vénusz légköre sokszor gyorsabban kerüli meg a bolygót, mint maga a felszín. Ez olyan, mintha a Föld légköre 1 nap alatt körbefutná a bolygót, miközben a Föld több hónapig fordulna körbe.
- Mi a különbség a diurnális és szemidiurnális árapályok között? - A diurnális naponta egyszer okoz dagályt és apályt, míg a szemidurális naponta kétszer hoz létre dagály-apály ciklust.
Nyitókép: buradaki / Shutterstock
Forrás: zmescience
