Elképesztő dologra bukkantak a kutatók a Vénuszon

Ám a hasonlóság itt véget is ér. Míg a Földön élet, víz és változatos éghajlat alakult ki, addig a Vénuszon valóságos pokoli környezet uralkodik: a hőmérséklet eléri a 480 °C-ot, a légnyomás a földi érték kilencvenszerese, és a bolygót maró hatású kénsavfelhők borítják. A kutatók most mégis találtak valamit, ami tovább növeli a titokzatosságát: hatalmas, a vártnál sokkal nagyobb lávacsatornákat a bolygó felszíne alatt.

Lávacsatornák a Vénuszon: másként, mint a Földön

A lávacsatornák ismerősek a Földön is: akkor alakulnak ki, amikor a folyó láva felszíne megszilárdul, miközben alatta továbbra is áramlik az izzó kőzet. Így keletkeznek üreges alagutak, amelyek a kihűlés után megmaradnak. Az űrkutatás során már a Holdon és a Marson is találtak hasonló képződményeket, és ott a gyengébb gravitáció miatt ezek a járatok jóval nagyobbak is lehetnek, mint a Földön. A Vénusz azonban teljesen felrúgta ezt a szabályt. Mivel a gravitációja közel azonos a Földével, senki sem számított hatalmas üregekre – ehhez képest a kutatók olyan méretű alagutakra utaló nyomokat találtak, amelyek vetekednek a Hold óriási lávacsatornáival. Radaros térképezés alapján hosszú, gödrökkel szegélyezett láncokat azonosítottak, amelyek pontosan úgy illeszkednek a bolygó pajzsvulkánjaihoz, mintha hatalmas föld alatti járatok omlottak volna be. Ez a felfedezés teljesen új fejezetet nyit a Vénusz geológiájában, hiszen azt jelzi, hogy a bolygón a vulkáni folyamatok egészen másképp működhettek, mint bárhol máshol a Naprendszerben.

Mit árulhatnak el a hatalmas alagutak?

A kutatók szerint a Vénusz szélsőséges körülményei magyarázhatják az anomáliát. A hatalmas nyomás és a forróság miatt a láva valószínűleg másképp viselkedik, mint a Földön: a csatornák szélesebbre és laposabbra alakulhattak, ahelyett hogy gyorsan beomlottak volna. Ezek a gigantikus üregek nemcsak a bolygó múltjáról mesélhetnek, hanem arról is, hogyan vált a Vénusz a Naprendszer legforróbb és legbarátságtalanabb bolygójává. Lehetséges, hogy a vulkanizmusnak döntő szerepe volt abban, hogy egykor akár óceánokkal rendelkező planétából ma kietlen pokol lett.

A jövőben az Európai Űrügynökség EnVision küldetése vizsgálhatja meg közelebbről ezeket a járatokat, amely radarjával több száz méterre is képes lesz „belátni” a bolygó felszíne alá. Ez nemcsak tudományos szempontból izgalmas: a Marsnál vagy a Holdnál már felmerült, hogy a lávacsatornák egy nap természetes menedékhelyet biztosíthatnak űrhajósoknak. Bár a Vénusz felszíne ma lakhatatlan az ember számára, a föld alatti óriási üregek egy napon akár robotoknak, kutatószondáknak is biztonságosabb célpontot jelenthetnek!

Nyitókép: 24K-Production / Shutterstock

Forrás: zmescience