Mesterséges intelligencia kapta el a kozmosz legdrámaibb pillanatát

Az SN 2023zkd jelű eseményt 2023 júliusában észlelte a kaliforniai Zwicky Transient Facility, és azonnal felkeltette a szakemberek figyelmét. Ami igazán különlegessé teszi, hogy a felfedezéshez egy új, valós idejű, mesterséges intelligencia-alapú rendszer adott riasztást, lehetővé téve, hogy a világ különböző teleszkópjai a legelső pillanatoktól kezdve kövessék a jelenséget. Ez nemcsak egy új típusú "csillaghalál" megértéséhez vihet közelebb minket, hanem bizonyítja, hogy az AI forradalmasíthatja az univerzum megfigyelését.

Egy csillag végső percei a fekete lyuk árnyékában

Az SN 2023zkd kezdetben úgy viselkedett, mint egy tipikus szupernóva – a csillag halálát jelző fényrobbanás, amely lassan halványul. Csakhogy ez a történet nem ért véget itt. A kutatók észrevették, hogy a robbanás után hónapokkal ismét fényesedni kezdett. Visszanézve az archív adatokba, kiderült, hogy a csillag már mintegy 1500 nappal, azaz közel négy évvel a végső robbanás előtt is fokozatosan fényesedett. Ez a hosszú, előzetes aktivitás arra utal, hogy a csillag óriási gravitációs nyomás alatt állt – minden jel arra mutat, hogy egy fekete lyuk kísérte az utolsó éveiben.

A fénygörbék és a spektrumok alapján a csillag a halála előtt két nagy kitörést is produkált, rengeteg gázt lövellve az űrbe. A robbanás első fénymaximumát a lökéshullám okozta, amikor a csillag anyaga ütközött az alacsony sűrűségű gázfelhővel, a második fénycsúcs pedig a sűrű, korong alakú anyaggal való hosszabb ütközés eredménye volt. A tudósok szerint két forgatókönyv lehetséges: vagy a fekete lyuk destabilizálta a csillagot, így az idő előtt omlott össze, vagy még azelőtt szétszaggatta, hogy a szupernóva természetes módon bekövetkezhetett volna.

A mesterséges intelligencia új korszakot nyit az űrkutatásban

A felfedezés nemcsak asztrofizikai szempontból óriási jelentőségű, hanem technológiai mérföldkő is. Az SN 2023zkd az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy egy közeli fekete lyuk és egy csillag kölcsönhatása tényleg képes detonációt kiváltani. Mindezt pedig az tette lehetővé, hogy az új AI-rendszer képes volt valós időben kiszűrni az adatfolyamból a szokatlan eseményeket, és még a robbanás kezdeti fázisában riasztani a kutatókat. Ez azért hatalmas előrelépés, mert eddig a legtöbb ilyen jelenséget csak utólag azonosították, amikor már a legfontosabb adatok elvesztek. A következő évtizedben a chilei Andokban működő Vera C. Rubin Obszervatórium és a hasonló AI-megfigyelő rendszerek kombinációja forradalmasíthatja az égbolt feltérképezését, lehetővé téve, hogy egyre több ilyen ritka és bonyolult kozmikus eseményt kapjunk el a legelső pillanatokban. 

Ez pedig közelebb vihet minket ahhoz, hogy valóban megértsük, hogyan élnek és halnak meg a csillagok, és milyen szerepet játszanak ebben a fekete lyukak.

Nyitókép:Nazarii_Neshcherenskyi / Shutterstock

Forrás: Space.com