Elindul a százéves űrküldetés: szondát küldenek egy fekete lyukhoz
Hogy micsoda? Egy apró, chipméretű űrszonda lehet az emberiség első hírnöke, amely testközelből figyel meg egy fekete lyukat – és vissza is üzen, bár a választ csak száz év múlva kapnánk meg.
A merész ötlet mögött Cosimo Bambi, a sanghaji Fudan Egyetem asztrofizikusa áll, aki szerint a terv nem csupán sci-fi: a szükséges technológia 20-30 éven belül rendelkezésre állhat. Az út nagyjából 70-75 évig tartana, majd a jelek további 25 év alatt jutnának vissza a Földre. Bár a kivitelezés elképesztően bonyolult, a jutalom is óriási lehet: soha nem látott részletességgel kaphatnánk választ arra, mi történik a világegyetem legsűrűbb, legrejtélyesebb objektumai, a fekete lyukak körül.
Miért pont egy fekete lyuk?
A fekete lyukak a gravitáció végső határait testesítik meg: olyan erővel hajlítják a téridőt, hogy még a fény sem képes megszökni belőlük. Bár a távcsöveink és gravitációs-hullám-detektoraink már sokat elárultak róluk, a Földről végzett méréseket mindig zavarja valami – por, gázfelhők, háttérzaj. Egy közelről végzett, közvetlen megfigyelés viszont tiszta adatokat adna, amelyekkel Albert Einstein általános relativitáselméletét is a végsőkig tesztelhetnénk.
A jelenlegi legközelebbi ismert fekete lyuk, a Gaia BH1, 1600 fényévre van tőlünk, de Bambi szerint könnyen lehet, hogy egy ismeretlen, jóval közelebbi fekete lyuk – akár 20-25 fényévre – is kering valahol a csillagok között. Az ilyen rejtett óriásokat a csillagfény elhajlásából vagy halvány rádiósugárzásukból lehet leleplezni. Ha valóban találunk egy ilyet a következő évtizedben, a célpont kéznél lesz.
Fénnyel hajtott nanohajó a csillagközi térben
A hagyományos rakéták túl lassúak és túl nehezek lennének egy ilyen utazáshoz. A megoldás a nanotechnológiában rejlik: grammnyi súlyú chipet kell egy vékony, méteres fényvitorlához rögzíteni, majd a Földről irányított, nagy teljesítményű lézernyaláb segítségével felgyorsítani. A módszer ugyanarra az elvre épül, mint a Breakthrough Starshot projekt, amely az Alfa Centauri felé tervez hasonló küldetést. A lézer néhány perc alatt a fénysebesség harmadára gyorsítaná a szondát, így az 25 fényévet mintegy 75 év alatt tehetne meg. A mérési adatokat a vitorla parabolaantennaként visszasugározná a Földre, ahol a tudósok évtizedek múltán fogadhatnák az első üzenetet – a kozmosz mélyéből, egy fekete lyuk mellől.
Ez a százéves vállalkozás nem egy emberöltőn belül térülne meg, de történelmi jelentőségű lenne: először kaphatnánk közvetlen, részletes információt a fekete lyukak titokzatos környezetéről. Ahogy Bambi fogalmaz:
Ez nemcsak mérnöki kihívás – ez a jövőbe küldött üzenet, amely megmutatja, mire képes az emberiség, ha mer nagyot álmodni.
Nyitókép: lucas.n.silva / Shutterstock
Ezek is érdekelhetik
