Nem okozott ökológiai katasztrófát az olivin-kísérlet – de még sok a kérdés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huValódi tengerparti környezetben vizsgálták először, hogy az olivin nevű ásvány segíthet-e az óceánoknak több szén-dioxidot elnyelni. Az eredmény a kutatókat is meglepte.
Az óceánok már ma is hatalmas mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el a légkörből, a tudósok pedig régóta keresik annak módját, hogyan lehetne ezt a folyamatot tovább erősíteni. Egy friss amerikai kutatás most először vizsgálta valódi tengerparti környezetben, hogy az olivin nevű ásvány segíthet-e ebben. A kísérletet 2022-ben végezték a New York állambeli Southampton partjainál. A kutatók 650 tonna zúzott olivint szórtak a strandra, majd hagyták, hogy a hullámzás fokozatosan a tengerfenékre sodorja az ásványt. Emellett 13 500 tonna hagyományos homokot is kihelyeztek partvédelmi célból.
Mi az az olivin?
Az olivin egy zöldes színű ásvány, amely természetes módon reakcióba lép az oldott szén-dioxiddal. A folyamat során bikarbonát keletkezik, amely akár több ezer évig is az óceánban maradhat. Normál körülmények között ez nagyon lassan történik, ezért az ásványt apró szemcsékre őrlik, hogy a hullámzás folyamatosan koptassa és gyorsítsa a reakciót. Korábbi becslések szerint a zúzott szilikátkőzetek évente akár 1,1 milliárd tonna szén-dioxid eltávolítására is alkalmasak lehetnek. Egyes támogatók szerint ideális esetben akár 1 tonna olivin-homok is megköthet 1 tonna CO₂-t.
Nem volt kockázatmentes a kísérlet
A technológiával kapcsolatban komoly aggályok is felmerültek. Az olivin ugyanis nyomokban nikkelt és krómot tartalmazhat, amelyek károsak lehetnek az élővilágra. A kutatók ezért hónapokon át figyelték a tengeri állatok állapotát és a víz kémiai összetételét.
Az eredmények szerint a tengerfenék élővilágát kezdetben sokkhatás érte: csökkent az állatok száma és a fajgazdagság. Két hónapon belül azonban az értékek visszatértek a kontrollterületeken mért szintre. Egy kisebb gyűrűsféreg-fajnál ugyan jelentősebb visszaesést tapasztaltak, de hasonló változások a hagyományos homokkal feltöltött területeken is jelentkeztek.
A fémvizsgálatok szintén biztató eredményt hoztak. A kutatók egy év alatt nem találtak arra utaló jelet, hogy a nikkel, a króm vagy más fémek felhalmozódtak volna az élőlényekben.
Vannak még kérdések
Több szakértő szerint a biztató eredmények még túl korai lenne biztonságosnak nyilvánítani a módszert. Az olivint ugyanis sok helyen hagyományos homokréteg fedte be, így a tengeri élőlények csak korlátozottan érintkezhettek vele. Emellett az sem tisztázott még, hogy az olivin bányászása, őrlése és szállítása összességében mennyi kibocsátással jár.
A kutatások mindenesetre folytatódnak. Észak-Karolinánál már egy jóval nagyobb projektet is figyelnek a szakemberek, ahol 2024-ben 8200 tonna olivint helyeztek el a tengeren. Mert bár az első valós tengeri teszt biztató eredményeket hozott, a kutatók szerint még hosszú évek vizsgálata szükséges ahhoz, hogy kiderüljön: valóban hatékony és biztonságos eszköz lehet-e az olivin a klímaváltozás elleni harcban.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: zmescience
