Egészségügyi vészhelyzet: a WHO közbelépését sürgetik a szakértők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA klímaváltozás már nem csupán környezetvédelmi probléma, hanem egyre súlyosabb egészségügyi válság is – erre figyelmeztet egy nemzetközi szakértői bizottság. A testület azt szeretné, ha a WHO a klímaválságot hivatalosan is a legmagasabb szintű globális közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánítaná.
Egyre erősebb nemzetközi nyomás nehezedik az Egészségügyi Világszervezetre (WHO - World Health Organization) annak érdekében, hogy a klímaváltozást hivatalosan is „nemzetközi horderejű közegészségügyi vészhelyzetnek” (PHEIC) minősítse. Ez a WHO legmagasabb szintű riasztása, amelyet korábban többek között a COVID-19-járvány és a majomhimlő esetében alkalmaztak.
A szakértői bizottság szerint a klímaváltozás már most is emberek millióinak egészségét veszélyezteti világszerte. A jelentés külön kiemeli, hogy a gyakoribb és intenzívebb hőhullámok egyre több halálesetet okoznak, miközben a légszennyezéshez köthető betegségek száma is emelkedik. Emellett a felmelegedő klíma kedvez a fertőző betegségek terjedésének, miközben romlik az élelmiszer- és vízbiztonság is.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaválság súlyos mentális terheket ró az emberekre. Az extrém időjárási események, a bizonytalanság és az ökológiai veszteségek világszerte növelik a szorongás és a pszichés problémák kockázatát.
Az egészségügyi vészhelyzet státusz már kellő nyomatékot adna
A bizottság szerint a világ eddig elsősorban környezetvédelmi vagy gazdasági problémaként tekintett a klímaváltozásra, pedig valójában egy globális egészségügyi krízisről van szó. Úgy vélik, hogy a WHO hivatalos vészhelyzeti nyilatkozata segíthetne abban, hogy a kormányok gyorsabban és összehangoltabban reagáljanak, hasonlóan a világjárványok idején látott intézkedésekhez.
A jelentés egyik legélesebb kritikája a fosszilis energiahordozók támogatását érinti. A szakértők szerint Európában évente mintegy 600 ezer korai haláleset köthető közvetve a fosszilis tüzelőanyagok használatához és az általuk okozott légszennyezéshez. Több országban ráadásul a fosszilis támogatások összege már meghaladja az egészségügyre fordított kiadásokat is.
A szakértők szerint a jelenlegi nemzetközi szabályrendszer elsősorban rövid lefolyású járványokra lett kialakítva, nem pedig egy lassan kibontakozó, de folyamatosan súlyosbodó fenyegetésre, mint amilyen a klímaváltozás. Emiatt úgy látják, hogy a WHO jelenlegi rendszere már nem tükrözi megfelelően a valós kockázatokat.
Milyen lépéseket tehetne a WHO?
A bizottság több konkrét javaslatot is megfogalmazott. Ezek között szerepel az egészségügyi rendszerek ellenállóbbá tétele, a fosszilis támogatások fokozatos megszüntetése, az egészségügyi dolgozók klímaváltozással kapcsolatos képzése, valamint a mentális egészség hangsúlyosabb kezelése. Emellett a klímadezinformáció elleni fellépést is kulcsfontosságúnak tartják.
A jelentés egyik vezető alakja, Katrín Jakobsdóttir úgy fogalmazott: bár a klímaválság nem járvány, ugyanúgy az emberiség egészségét és túlélését fenyegető közegészségügyi veszélyhelyzet. A WHO európai igazgatója, Hans Kluge pedig arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás egyszerre jelent biztonsági fenyegetést, egészségügyi válságot és nem mellesleg egy ketyegő gazdasági „időzített bomba”.
A szakértők végkövetkeztetése szerint a klímaváltozás már nem a jövő problémája, hanem jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzet, amely évente emberek millióinak életét és életminőségét befolyásolja. Szerintük a WHO hivatalos riasztása történelmi jelentőségű lépés lehetne a globális fellépés felgyorsításában.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: The Guardian
