Két kézzel szórja az emberiség ezt az erőforrást, pedig majdnem úgy fogy, mint a víz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA világ egyik legfontosabb nyersanyaga sokkal gyorsabban fogy, mint ahogy a természet képes lenne újratermelni. Az erőforrás túlzott kitermelése partvidékeket, tengeri élőhelyeket és teljes ökoszisztémákat sodor veszélybe.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az emberiség globális homokfogyasztása olyan szintre emelkedett, amelyet a természet már nem tud követni. A homok iránti keresletet elsősorban az urbanizáció, az építőipari beruházások, az infrastruktúra-fejlesztések és a gazdasági növekedés hajtja, miközben az erőforrás kitermelése közben keletkező ökológiai károk egyre súlyosabbá válnak.
A jelentés szerint az emberiség jelenleg évente mintegy 50 milliárd tonna homokot használ fel. Ez nemcsak az építkezésekhez szükséges beton és aszfalt miatt fontos, hanem az üveggyártásban, az elektronikai iparban, valamint a napelemek előállításában is kulcsszerepet játszik. Az ENSZ előrejelzése alapján a jelenlegi trendek mellett 2060-ra akár meg is duplázódhat a homok iránti globális kereslet.
Röviden a homokválságról:
- Az emberiség évente körülbelül 50 milliárd tonna homokot használ fel.
- A homok a víz után a világ második leginkább használt természeti erőforrása.
- A tengeri homokkotrás súlyosan károsítja a korallzátonyokat és a tengeri élővilágot.
- Több országban a túlzott kitermelés a halászat összeomlásához és megélhetési válsághoz vezetett.
- Az ENSZ sürgős globális szabályozást és szigorúbb környezetvédelmi előírásokat sürget.
A problémát súlyosbítja, hogy a homok emberi időléptékben gyakorlatilag nem megújuló erőforrásnak számít. A természetes homokképződés geológiai folyamatok révén akár több százezer év alatt megy végbe, miközben az emberiség néhány évtized alatt hatalmas mennyiségeket termel ki. Az ENSZ szerint a homok a víz után a világ második leginkább használt természeti erőforrása, szabályozása azonban sok helyen rendkívül hiányos.
Ami az embernek fontos erőforrás, az másnak élőhely
Pedig a homok jóval több egyszerű építőanyagnál. A part menti homoksávok természetes védelmet nyújtanak az erózióval és a vihardagályokkal szemben, emellett segítenek a víz szűrésében és fontos élőhelyeket biztosítanak számos állatfaj számára. A szakértők szerint ezek a rendszerek a klímaváltozás elleni védekezés egyik kulcselemei is.
A szárazföldi készletek csökkenése miatt egyre több vállalat fordul a tengeri homokkotrás felé. Az ENSZ szerint a kotrócégek közel fele már tengeri védett területeken is dolgozik, ami komoly károkat okoz a korallzátonyokban és a tengeri élővilágban.
A jelentés több riasztó példát is bemutat. A Maldív-szigeteken például hatalmas mennyiségű homokot kotortak ki a tengerből, hogy új területeket hozzanak létre a zsúfolt főváros, Malé környékén. Bár a projekt segíthet a tengerszint-emelkedés által veszélyeztetett lakosság védelmében, közben több száz hektárnyi tengeri élőhely és korallzátony pusztult el.
Hasonló problémák jelentkeztek Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is, ahol városfejlesztési és repülőtér-építési projektekhez termeltek ki homokot a tengerekből. Egyes halászfalvakban a halállomány összeomlott, és a helyi közösségek bevétele akár 80 százalékkal is visszaesett.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az úgynevezett fekete homok kitermelése iránt. Ez a magnetitben gazdag homok értékes ásványokat tartalmaz, kitermelése azonban további környezeti pusztítást okozhat Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában.
Az ENSZ szerint sürgős globális szabályozásra lenne szükség. A szervezet azt javasolja, hogy az országok készítsenek részletes homokkészlet-nyilvántartásokat, kezeljék stratégiai erőforrásként a homokot, valamint vezessenek be szigorúbb környezetvédelmi szabályokat a kitermelésre. A jelenlegi rendszer ugyanis sok helyen széttagolt és gyakorlatilag ellenőrizetlen.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: Reuters
