Csendben ürülnek ki az óceánok: ez lesz a vége a melegedő tengereknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA klímaváltozás tombol, és ezt leginkább az óceánok érzik meg a leginkább. A melegedő tengerek szépen lassan elcsendesítik a vizeinket, és ennek súlyos következményei lesznek.
Sokszor akkor kapjuk fel a fejünket, amikor extrém tengeri hőhullámokról, tömeges halpusztulásról vagy kifehéredő korallzátonyokról hallunk. Pedig a valódi veszély nem mindig látványos. Egy friss, több évtizedes adatokat elemző kutatás szerint már az is mérhető és komoly következményekkel jár, ha az óceánok fenékközeli hőmérséklete évtizedenként mindössze 0,1 Celsius-fokkal emelkedik. Ilyen ütemű melegedés mellett a vizsgált halfajok állománya átlagosan 7,2 százalékkal csökkent. Ez elsőre talán nem hangzik drámainak. De ha belegondolunk: ez a csökkenés nem egyszeri, hanem folyamatos. Évtizedről évtizedre rakódik egymásra, és mire észbe kapunk, egy egész tengeri ökoszisztéma átrendeződik. De mi lesz a vége a melegedő tengereknek?
- Már évtizedenként 0,1°C-os tengerfenéki melegedés is átlagosan 7,2%-os halállomány-csökkenéssel járhat.
- A hatás nem látványos, hanem lassú és összeadódó.
- A tengeri hőhullámok rövid távú növekedései elfedhetik a tartós csökkenést.
- A klímaváltozás a túlhalászással és az oxigéncsökkenéssel együtt súlyosbítja a helyzetet.
- Atengerek biológiai egyensúlya már most is érzékenyen reagál a melegedésre.
Melegedő tengerek: fogy a hal a tengerfenék melegedése miatt
A kutatók több mint 33 ezer tengeri populáció adatait vizsgálták az északi féltekén 1993 és 2021 között. Nem az egy-egy extrém nyári hőhullám hatását nézték, hanem a krónikus, lassú, tartós melegedést. Azt találták, hogy a hosszú távú hőmérséklet-emelkedés önmagában is komoly biomassza-csökkenést okoz – bizonyos esetekben akár közel 20 százalékos visszaesést is egyetlen év alatt. A tengerfenék melegedése különösen érzékenyen érinti a halakat és más tengeri élőlényeket. Ezek az élőlények ugyanis szigorúan meghatározott hőmérsékleti tartományban érzik jól magukat. Ha a víz melegebb lesz, felgyorsul az anyagcseréjük, több energiára van szükségük, miközben sok helyen csökken az oldott oxigén mennyisége. Ez kettős nyomás: többet kellene enniük a túléléshez, miközben a környezet egyre kevésbé alkalmas erre. Ráadásul a melegedés nem egyformán hat minden régióban. A hidegebb tengerekben élő fajok időnként még átmenetileg profitálhatnak is a hőmérséklet-emelkedésből, mert számukra kedvezőbbé válik a környezet. A melegebb térségekben élő populációk viszont már most a tűréshatáruk közelében vannak, számukra minden további tizedfok komoly stresszt jelent.
Az egyik legérdekesebb megállapítás, hogy a tengeri hőhullámok néha rövid távú fellendülést okozhatnak bizonyos fajoknál. Egy-egy melegebb időszak után egyes populációk ideiglenesen növekedhetnek, különösen a hidegebb elterjedési területeken. Ez azonban könnyen elfedheti a hosszú távú csökkenő trendet. Olyan ez, mintha egy beteg ember láza néhány órára lemenne, és azt hinnénk, jobban van, miközben a háttérben a fertőzés tovább dolgozik. Az óceán esetében a láz maga a melegedés, és a rövid távú javulás nem jelenti azt, hogy a rendszer egészséges. A szakértők arra is figyelmeztetnek: ha csak az éves ingadozásokat nézzük, könnyen rossz következtetéseket vonhatunk le a halászati kvótákról vagy a tengeri erőforrások kezeléséről. A lassú, de folyamatos melegedés hatása ugyanis alattomosabb és tartósabb.
Nem csak a klíma a bűnös
Fontos kimondani: a túlhalászás évtizedek óta súlyos probléma. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a túlhalászott állományok aránya globálisan tovább nő. A mostani kutatás nem azt állítja, hogy kizárólag a klímaváltozás felelős a csökkenésért, hanem azt, hogy a felmelegedés ráerősít a már meglévő válságra. A tengerek ráadásul nemcsak melegszenek, hanem savasodnak és egyre kevesebb bennük az oldott oxigén. Ez pedig különösen érzékenyen érinti a halakat, rákféléket és más tengeri szervezeteket. És ne felejtsük el: a hal nem csupán egy szám a statisztikában. Több milliárd ember számára alapvető fehérjeforrás, sok part menti közösség megélhetése pedig közvetlenül a tengeri erőforrásoktól függ.
A klímakutatók régóta mondják: minden egyes tizedfoknyi felmelegedés számít. Ez a tanulmány most kézzelfogható példát ad arra, mit jelent ez a víz alatt. Ha az óceán melegedési üteme gyorsul, olyan mértékű halállomány-csökkenés jöhet, amelyet semmilyen halászati szabályozás nem tud könnyen ellensúlyozni. Az óceán a Föld egyik legfontosabb stabilizáló rendszere: elnyeli a többlethő nagy részét, szén-dioxidot köt meg, élelmet ad. De ennek ára van. Amit most látunk, az pedig a számla.
Nyitókép: SergeyNikolaevich / Shutterstock
Forrás: TheGuardian
