Sokkoló kutatás: minden hőhullám éveket vehet el az életünkből

Nemcsak arról van szó, hogy kellemetlenül forró napokat kell elviselnünk, hanem arról is, hogy ezek a szélsőséges hőmérsékleti időszakok az egészségünkre is komoly hatással vannak. Egy új kutatás szerint a gyakori hőhullámok nemcsak megrövidíthetik az életünket, hanem fel is gyorsíthatják a szervezet öregedési folyamatait. Magyarán: minden egyes év, amelyben hőhullámoknak vagyunk kitéve, olyan, mintha testünk két héttel „idősebbé” válna.

Hogyan gyorsítják a hőhullámok az öregedést?

A jelenség hátterében nem csupán az áll, hogy a forróság kimeríti a szervezetünket. A tudósok szerint a nagy meleg sejtszinten is maradandó változásokat idéz elő. Magas hőmérsékleten a testünk gyulladásos folyamatokkal reagál, nő a vérnyomás, és fokozottan károsodhat a máj vagy a szív működése. Ezzel párhuzamosan a sejtek „élettartamát” meghatározó telomerek – amelyek a DNS végeit védik – gyorsabban rövidülnek, és a mitokondriumok, vagyis a sejtjeink energiaellátó központjai is sérülhetnek. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy biológiailag hamarabb öregedjünk, mint amennyi az életkorunk a naptár szerint.

A tajvani kutatás több mint 25 ezer felnőtt adatait vizsgálta hosszú éveken keresztül. Kiderült, hogy azok, akik több hőhullámot éltek át, biológiailag gyorsabban öregedtek, mint azok, akik kevésbé voltak kitéve a szélsőséges hőségnek. A különbség elsőre aprónak tűnik – két év alatt körülbelül 8–11 nappal több „öregedést” mértek a hőhullámoknak jobban kitett embereknél –, de ez összeadódik, és egy élet során komoly hatása lehet. A leginkább veszélyeztetettek az idősek, a krónikus betegségekkel élők, valamint azok, akik szabadtéri munkát végeznek, például a mezőgazdaságban vagy az építkezéseken.

Mit tehetünk a hőhullámok ellen?

A hőhullámok teljes megszüntetésére természetesen nincs lehetőség, hiszen a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek. Az viszont már most is sokat számít, hogy miként alkalmazkodunk hozzájuk. A városokban fontos lenne több zöldterületet kialakítani, amelyek mérséklik a hőmérsékletet, valamint árnyékot és párát biztosítanak. Ugyanilyen jelentős az ivóvízhez való könnyű hozzáférés és a hűtött közösségi helyiségek létrehozása, ahová a legforróbb napokon bárki betérhet.

Egyéni szinten is sokat tehetünk. Érdemes a legmelegebb órákban – általában délelőtt 11 és délután 4 óra között – árnyékban vagy hűvös helyen tartózkodni, sok folyadékot inni, és könnyű, szellős ruhát viselni. A kültéri munkát végzőknek kiemelten fontos a pihenők beiktatása és a megfelelő védőfelszerelés. Bár a kutatók szerint bizonyos mértékű alkalmazkodás idővel lehetséges – például a szervezet hőhöz való hozzászokása –, ez nem szünteti meg teljesen a problémát.

A legfontosabb üzenet tehát egyértelmű: a hőhullámok nemcsak kellemetlenek, hanem láthatatlanul, lassan rombolják a szervezetünket. Ha komolyan vesszük a megelőzést, és csökkentjük a hőnek való kitettségünket, akkor nemcsak jobban érezzük magunkat a nyári napokon, hanem hosszú távon az egészségünket és az életminőségünket is megóvhatjuk.

Nyitókép:Photoroyalty / Shutterstock

Forrás: zmescience