Ezért egyre veszélyesebbek a hőhullámok

A világ számos részén tomboló hőhullámok egyre korábban kezdődnek, hosszabb ideig tartanak, és egyre nagyobb hőmérséklet emelkedést okoznak, ez pedig nem pusztán véletlen, hanem szoros összefüggésben áll az emberi tevékenység okozta klímaváltozással. 

A hőhullámok érdekes fajtái pusztítanak

Az úgynevezett heat dome, magyarul hőkupola jelenség akkor alakul ki, amikor egy magasnyomású légköri rendszer hosszú időre a földfelszín fölé szorítja a meleg levegőt, miközben a felhőket és csapadékot kizárja. Ennek következtében a felszínre érkező napsugárzás szinte akadálytalanul hevít tovább, miközben a meleg levegő nem tud eltávozni. A hő így napokig vagy akár hetekig beragad egy adott terület fölé, és folyamatosan emeli a hőmérsékletet. Az elmúlt években ezek az események gyakoribbá és erőteljesebbé váltak: míg korábban évtizedenként egyszer fordultak elő, mára szinte minden nyáron visszatérnek, sőt már júniusban is tapasztalhatók.

2025 nyarán Észak-Amerikában, Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában egyszerre észleltek rendkívüli hőhullámokat, amelyek már nemcsak a nappali, hanem az éjszakai hőmérsékleteket is jelentősen emelik. A városi környezetekben különösen súlyos a helyzet: az aszfalt és beton által felerősített hőhatás, az úgynevezett városi hősziget-jelenség miatt sok helyen éjjel sem hűl le a levegő, ami növeli az egészségügyi kockázatokat, különösen az idősek, gyermekek és krónikus betegek körében.

Az egészségünkre is hatással van

A jelenségek egészségügyi hatásai is súlyosak. A hőhullámokat gyakran csendes gyilkosként emlegetik, mert sok halálesetet okoznak anélkül, hogy a közvetlen ok nyilvánvaló lenne. A túlmelegedés szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi problémákat idézhet elő, különösen a veszélyeztetett csoportoknál. Ráadásul a víz- és energiainfrastruktúra sincs felkészülve az ilyen extrém terhelésre, a csövek felhasadnak, az elektromos hálózatok túlterhelődnek, és gyakoriak az áramkimaradások is - így képtelenek vagyunk időben megoldani a globális felmelegedés okozta problémákat. 

A tudósok szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az éghajlati modellek gyakran alábecsülik a hőhullámok gyakoriságát és intenzitását. Michael Mann amerikai klimatológus szerint a modellek eddig sem tudták pontosan előrejelezni a heat dome típusú események valódi gyakoriságát és mértékét, így az éghajlati változások következményei már most is rosszabbak lehetnek, mint amire korábban számítottunk.

Nyitókép: Shutterstock/New Africa