Miért tombol a hőhullám Európában? – Az Azori-anticiklon, afrikai forróság és a klímaváltozás pokoli triója

Az Egyesült Királyságban először mértek 40 °C fölötti hőmérsékletet, a hőség pedig nemcsak a briteknél dönt rekordokat: Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és hazánkban is tikkasztó napokat élünk át. De mi ez a nagy hőhullám? Mi hajtja ezt az égető forróságot? A válasz összetett, de világosan kirajzolódik: az Azori-anticiklon megerősödése, a Szahara felől érkező légáramlatok és a klímaváltozás hosszú távú hatása együtt alakítják át gyökeresen a nyarainkat. És ez nem csak más országokat érint – Magyarországon is egyre égetőbb a probléma.

Az Azori-anticiklon északra húzódik – és magával hozza a hőhullámot

A nyugat-európai hőhullám egyik kulcsszereplője egy jól ismert, de most szokatlanul viselkedő légköri képződmény: az Azori-anticiklon. Ez a magas nyomású rendszer normál esetben az Atlanti-óceán térségében, Spanyolország és a Kanári-szigetek közelében helyezkedik el. Most azonban – részben a globális felmelegedés hatására – ez az anticiklon nagyobb lett és jóval északabbra tolódott. Így elérte Franciaországot, a Brit-szigeteket, sőt Közép-Európát is. 

A forró hő áramlása a HungaroMet videójából is jól látható:

A magasnyomású rendszerek egyik jellemzője, hogy elnyomják a felhőképződést, azaz zavartalan napsütést biztosítanak. Ez önmagában is fokozza a nappali felmelegedést, de ami igazán extrémmé teszi a helyzetet, az a déli eredetű levegő – konkrétan a Szahara felől érkező forró, száraz légtömegek, melyeket ez a rendszer könnyedén „felhúz” a kontinens belseje felé. Így történhetett meg, hogy az Egyesült Királyságban, ahol korábban a 35 °C-os napok is kivételnek számítottak, most 40,2 °C-ot mértek Heathrow repülőterén. Ez nem csak rekord, hanem figyelmeztetés is arra, hogy az éghajlat már nem az, ami volt.

Klímaváltozás: nem a jövő, hanem a jelen

Bár a mostani hőségre lehet azt mondani, hogy „ritka jelenség”, a tudomány egyre egyértelműbben állítja: az ilyen szélsőségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office adatai szerint az elmúlt 20 év volt a legmelegebb időszak a feljegyzések kezdete óta. A 10 legmelegebb évből 10 ebben az időszakban történt. Az éghajlati modellek ráadásul azt vetítik előre, hogy a következő évtizedekben még gyakoribbak lesznek a 40 °C fölötti hőhullámok, különösen Dél- és Közép-Európában – vagyis nálunk is.

Magyarország sem kivétel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint hazánk évi középhőmérséklete az 1901-es adatokhoz képest már több mint 1,5 °C-kal nőtt. A nyári hőhullámok hosszabbak, a hőségriadók gyakoribbak, a trópusi éjszakák – amikor éjjel sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet – szinte mindennapossá váltak júliusban és augusztusban. Ezek nemcsak kellemetlenségek: egészségügyi kockázatot jelentenek az idősekre, kisgyermekekre, sőt a mezőgazdaságra, építőiparra, közlekedésre is komoly terhet rónak. A városokban a beton rengeteg sokáig őrzi a hőt, a vízfelületek pedig egyre inkább kiszáradnak. A következő években ez az új normális.

Mi vár még ránk? És mit tehetünk?

A szakértők nemcsak azt látják, mi van, hanem azt is, hová tartunk. A legfrissebb nemzetközi kutatások, köztük a Woods Hole Oceanographic Institution klímamodelljei szerint az Azori-anticiklon az elmúlt 200 évben – a fosszilis tüzelőanyagok tömeges használatának kezdete óta – folyamatosan erősödik és terjeszkedik. A 20. században ez a növekedés gyorsult, és ma már az anticiklon a megszokott térségeken túl is dominál. Ezért fordulhat elő, hogy nemcsak Portugáliában vagy Spanyolországban van aszály, hanem például az Egyesült Királyságban is gyulladnak ki erdők, vagy hogy Németországban száradnak ki folyók.

Magyarországon ez azt jelenti: hosszabb nyarak, rövidebb tavaszok és őszök, sűrűbb hőhullámok. A csapadékos napok száma csökken, miközben néhány nap alatt lezúdulhat az egész havi mennyiség, villámárvizeket okozva. Hosszú távon a mezőgazdaságnak át kell állnia szárazságtűrőbb fajtákra, az infrastruktúrának alkalmazkodnia kell az extrém hőterheléshez – például az utak burkolata vagy a vasúti sínek elvetemedése már most is problémát okoz.

Itt az ideje, hogy változtassunk, és lelassítsuk ezt a folyamatot.

Nyitókép: New Africa / Shutterstock

Forrás:dailymail