Gigászi léptékben fehérednek a korallzátonyok... 

A meleg víz hatására a korallok elveszítik azokat a színes algákat, zooxantellákat, amelyek a táplálkozásukban segítik őket, így legyengülnek és könnyen elpusztulhatnak. Ez a mostani már a negyedik globális fehéredési hullám, de a korábbiaknál jóval kiterjettebb, és a világ zátonyterületeinek 84%-át érinti az Indiai-óceántól az Atlanti-óceánon át a Csendes-óceánig.  

A 2023-as év különösen meleg volt, a globális átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ami drámaian megnövelte az óceáni hőhullámok számát. Bár a 2024 végén kezdődő gyenge La Niña időszak némi reményt adott arra, hogy a zátonyok fellélegezhetnek, ez az enyhülés csak rövid ideig tartott, és a fehéredés sajnos tovább terjedt. 

Melyik korallzátonyok érintettek? 

A Salamon-szigetek és Pápua Új-Guinea vizei is a hőstresszel sújtott területek közé kerültek, így már 82 országot és térséget érint a probléma. A szakértők szerint évekbe telik majd pontosan felmérni a zátonyok pusztulásának mértékét, de már most is komoly korallpusztulás figyelhető meg például a Karib-tenger térségében, a Vörös-tenger egyes részein és az Ausztrál Nagy-korallzátonyon. A szakértők szerint a hőstressz mértéke elképesztő és még azok a zátonyok is sérültek, amelyeket korábban ellenállónak hittek. 

forrás

Nyitókép: Tunatura / Shutterstock