Május 24. Péntek, Eliza, Eszter

Komolyan kell venni az invazív fajokat, mert nagyon veszélyesek is lehetnek!

null

Inváziós,invazívesetleg hódító fajok. Mind ugyan azt a kört takarja: olyan fajokat, melyek nemhonosakaz adott területen, de a környezeti feltételek változása olyan lehetőségeket teremt számukra, hogy képesek legyenek tartósan megtelepedni. Ez önmagában csak növelné a biodiverzitást, de ezeknek a fajoknak többnyire nincs természetes ellensége az adott területen, így kontrollálatlan szaporodásba kezdenek, és kiszorítják az őshonos fajokat.

Mi okozzuk

Igen, sajnos azinvazív fajok megjelenése rendszerint az emberhez köthető. Régebben a hajósok hurcolták be a patkányokat különböző szigetekre és szárazföldekre, detudatosan is hoztak be állatokat, növényeket, melyek a szabadba kikerülve komoly károkat okozhattak. Ilyenek voltak a nyulak, vagy éppen napjainkban az aligátor teknősök.

kép: nwf.org

Természetesen azinvazívfajok közt nem csak állatok, hanem növények is vannak, és nem csak behurcolni lehet őket. Sajnos a klímaváltozás remek lehetőséget jelent a fajoknak a terjeszkedésre, és míg egyesek hódítanak, mások kiszorulnak. “Ez a természet rendje” mondhatnánk, csakhogy a fajok terjeszkedéséhez a körülményeket mi teremtettük meg, a következményekkel azonban messze nem vagyunk tisztában.

Olyan nagy baj?

Ezt csak akkor kérdezzük meg, ha nem találkoztunk még az aligátor teknős harapásával, vagy nem próbáltuk a bálványfátkiirtania kertünkből. Ráadásul egyre több olyan élőlény telepszik meg hazánkban is, mely itt nem volt jellemző, nem ismerjük és nem is tartunk tőle, pedig kellene, hiszen őshazájában az emberek messzire elkerülik.

kép: oregonlive.com

Erre tökéletes példa a kaukázusi medvetalp, vagy éppen aSzosznovszkij-medvetalp. A veszélyük abban rejlik, hogy gyerekkorunkban megszoktuk a medvetalp növényt, szívesen szedtük a mezei csokrokba is. A két említett invazívfaj nem sokban különbözik az ártalmatlan közönséges medvetalptól,mármintha az ember nem számít az eltérő alfajokra. A kaukázusi és aSzosznovszkij-medvetalp ugyanis hatalmas, 3-7 méteres magasságba is megnő. Igaz, ezt már nem szedegetjük a csokorba, de mivel igen impozáns, szívesenfotózkodunkvelük. Ne tegyük, mert a növény minden része erősen mérgező, bőrirritációt okoz már a puszta érintése is, ráadásul az irritált terület fényérzékeny is lesz, így napfény hatásárahólyagosodik, akár másodfokú égési sebeket is okozhat. Szembe kerülve a helyzet még rosszabb, így haladéktalanul bő vízzel kell öblíteni a szemet, bő vízzel és szappannal kell lemosni az érintett bőrterületet. Ezután a feladat megóvni a napfénytől, a szem esetében akár azzal, hogy teljesen eltakarjuk, és szakszerű segítséget kell kérni.

lead kép: reufis.org

Azinvazívfajok esetében sajnos semvegyszerezéssel, sem más módszerrel nem tudunk hatékonyan fellépni, hiszen azzal az őshonos élőlényeket is veszélyeztetnénk. Egyetlen megoldásként a természetes ellenség behozatala lépne fel, de ennek is katasztrofális következményei lehetnek.