A papír egy olyan alapanyag, melyet kiskorunktól kezdve megtanulunk kezelni. Tudjuk, hogy össze lehet gyűjteni külön, és azt is, hogy ezért pénz kap az iskolánk, mi pedig szabadnapot, tortát, bulit, mikor mit. Most azonban a rendszer összeomlóban van.
Szelektíven
Na persze nem az iskolai papírgyűjtés omlik össze, hanem az egész papír újrahasznosítás. Ennek oka, hogy a papírhulladék ára drasztikusan lecsökkent, mára sajnos negatív tartományba szállt, vagyis a hulladék átvételéért már fizetnie kell a leadónak. Már ha egyáltalán átveszi tőle valaki.
kép: Shutterstock
A rendszer remekül működhet abban az esetben, ha szükség van a papírhulladékra a gyártáshoz. Ebben az esetben a kisvállalkozó összegyűjti a papírt, és pénzért eladja egy kisebb hulladékgazdálkodó cégnek. Ez a cég eladja egy nagy hulladékgazdálkodónak, aki értékesíti a gyárnak. Mindenki jól jár, és a rendszert mozgatja a haszon. Csakhogy ez csak abban az esetben működik, ha nincs sok papírhulladék. Most azonban rettenetesen sok van, és nem azért, mert túl sokat hajítunk ki.
Okok és megoldás
A probléma onnan ered, hogy az ázsiai régió, és leginkább Kína köszöni szépen, de nem kér tovább Európa és az USAszemetéből. Eleddig a rendszer remekül működött, hiszen kevés papírral kellett dolgozni. A többletet egyszerűen kiszervezték az országok, most azonban mindenkinek a saját megtermelt hulladékát kell kezelni, ami már egészen más szabályokat alkot. Persze az ágazatnak az államosítás sem tett jót, hiszen így eltűnt a verseny, mely szabályozta a rendszert.
kép: Shutterstock
A megoldás is a kezünkben van, sőt, a legszebb, hogy már rég használjuk is, csak éppen nem egészen arra, amire kéne. Szinte minden piaci szereplő úgy gondolja, hogy állami beavatkozásra van szükség. Ehhez persze pénz kell, ami mindig bajos. Ám szerencsénkre hazánkban létezik a környezetvédelmi termékdíj, melyből egy év alatt 79,1 milliárdos bevétele keletkezik az államnak. A gyártók azért fizetik ezt a díjat, hogy a termékük újrahasznosításamegoldott legyen, vagyis tulajdonképpen ez egy szemét-díj, mely lehetővé teszi a körforgásos gazdaság működtetését. Már persze elméletben, hiszen a fent említett összegből csupán 14,7 milliárdot fordít az állam ténylegesen arra, hogy támogassa a hulladékgazdálkodást. Pedig a beszedett összeg bőven elegendő lenne arra, hogy a rendszer korszerűen, és hibátlanul működhessen.
lead kép: Shutterstock