2020. december 2. szerda
Melinda, Vivien

Veszélyben lehet a Föld ívóvízkészlete

2020. augusztus 31., 14:00
Veszélyben lehet a Föld ívóvízkészlete

Napjainkban az egyik legfontosabb és legsürgetőbb problémakör az éghajlatváltozás és az ehhez köthető különböző hatások. Az élet szinte minden területére kihat, vannak ezek között egészen egyértelmű esetek, de akadnak meglepők is. Egyik ilyen fontos ügy az elegendő ivóvíz kérdése, ami már ma sem érhető el mindenütt. 2017-ben 2 milliárd ember számára nem volt elérhető megfelelő mennyiségű és minőségű víz.

A Föld vízkészletének 97%-át teszik ki az óceánok, tengerek és más sós vizek, és csupán a maradék 3% az, ami édesvízként funkcionál. Ellenben még ez sem mind áll az emberek rendelkezésére, mivel ebből a 3%-ból körülbelül 69%-át teszi ki a gleccserbe és jégsapkákba zárt édesvíz, 30%-ot a talajvíz, amit kevésbé aknázunk ki. Számunkra főleg a tavak, folyók és más egyéb felszíni víz adja a mindennapjaink vizét, ami csupán a 0,3%-ban áll rendelkezésünkre.

nkp.hu

Ahhoz, hogy a vizet fel tudjuk használni sok esetben ki kell nyerni, erre szolgálnak a vízbázisok, ahol emberi fogyasztásra és használatra alkalmas és elegendő víz áll rendelkezésre. Ivóvízbázisból többet is meg tudunk különböztetni, például vízföldtani tulajdonság alapján. Eszerint létezik karsztvíz bázis, parti szűrésű vízbázis, rétegvíz bázis és talajvízbázis, valamint fenntartanak tartalék vízbázisokat, amelyek egy esetleges kimerülés, szennyeződés miatt, az addig működő vízbázis helyét tudják átvenni.

monor.hu

Fontos figyelembe venni, hogy bár a felszín alatti vizekre az éghajlatváltozás lassabban hat, de hosszútávon egyértelműen kimutatható és a kedvezőtlen mellékhatásokat már nehéz visszafordítani.

A karsztos területek olyan bázisok, ahol a víz karsztosodott kőzetekben (mészkő, dolomit), üregeiben helyezkedik el. Nagy szárazság, aszály idején a karsztrendszer gyűjtőegysége teljesen kimerülhet, veszélybe sodorva a vízellátást azokon a területeken, ahol az érintett rendszer szolgáltatja az ivóvizet. Ellenkező esetben nagy esőzések, áradások idején a karsztos rendszer könnyedén szenvedhet szennyeződést, ami a víz minőségét roncsolja.

Parti szűrésnél a bázis felszín közelében található, a felszín alatt. Lényege, hogy a víz legalább 50%-át nagyobb felszíni egység szolgáltatja, folyó vagy tó, ahonnan egy törmelékes közegbe jutva elér a kútig. Legnagyobb mértékben felszíni vízről van szó, így igen erős az érzékenysége a rendszernek az éghajlatra és az aktuális időjárásra. Kisvíz idején a kitermelhető vízmennyiség egyértelműen lecsökken, és előtérbe kerülhetnek olyan vízfolyások, amelyek háttér területekről jönnek és szennyezettebbek. Árvíz esetén a felszíni vízzel érkező szennyezőanyagok pedig képesek közvetlenül az ivóvíz kutakba jutni és ilyen módon fertőzni az emberi fogyasztásra készen lévő vizet.

rstv.nic.in

A talajvíz a talaj 5 és 20 méter közötti mélységében található, ez az első vízadó réteg.  A talajvíz helyenként lehet akár kifogástalan minőségű is, de azzal kell számolni, hogy általában szennyezett az adott hely környezeti hatásaitól függően. Magyarország sok területén talajvíz sem található.

A rétegvízbázisokat pedig a vízzáró réteg alatt elhelyezkedő vízadó közeg adja. Ennek mélysége meglehetősen változatos. A talajvízkúttal ellentétben, egy rétegvízkút megépítésére már jóval nagyobb figyelmet kell szentelni, azonban e rétegből kinyert víz már az ipari célokra is felhasználható.

Fokvárosban 2018 januárjában olyan mértékű szárazság volt, hogy közel kiapadtak a víztározók és a helyzet komolysága akkora volt, hogy már készültek az úgynevezett Nulladik Napra, ami azt jelenti, hogy a tározók kapacitása 13,5% alá esik. 10% alatt pedig már a víz megfelelő tisztítására sem képesek. Az alábbi diagramon az látható, hogyan csappant meg a víz mennyisége a legnagyobb tározóban 2014 után. A napi 50 liter víz felhasználása volt megengedve.

aptech.com

Hasonló, de folyamatos szárazság és szárazodás sújtja Afrikát és Közel-Keletet, amely igen súlyos fegyveres konfliktust is generál, ugyanis a folyamatos vízhiány és a termőföldek kimerülése konfliktust eredményez, migráció és hatalmi viszonyok tekintetében.

A Magyarországi helyzet is aggasztó

Magyarországot hajlamosak vagyunk vízi paradicsomnak tekinteni, avagy víznagyhatalomnak, ám a helyzet sajnos egyáltalán nem ilyen kedvező a számunkra sem. Egy főre nagyjából 11 ezer m3/fő/év a teljes megújuló vízkészlet, amivel rendelkezünk, de ennek 95%-át azok a folyók teszik ki, amik a határon túlról érkeznek, ha csak a belső rendszert vesszük számításba, akkor ez a szám leesik 600-ra, amelynek besorolása már a vízhiányos kategóriába esik. Egy másik aggasztó jelenség az is, hogy a vizet nem próbáljuk meg hasznosítani, megtartani, hanem minél gyorsabban igyekszünk elvezetni. Ez oda vezet, hogy az országból több víz távozik, mint amennyi beérkezik. Továbbá megfigyelhető az is, hogy amíg a közvetlenül a nagyobb folyók körzetében lévő városok, települések valóban jó vízkészlettel rendelkeznek, addig ezektől a területekről beljebb romlik az állapot. Ennek tökéletes példája a Homokhátság, ami már félsivatagos területnek tekinthető. A térképen ezt a térséget zöld színnel láthatjuk, emellett a pirossal csíkozott részek is erősen ki vannak téve az aszálynak.

regionalispolitika.kormany.hu

Összességében láthatjuk, hogy mindenütt problémát jelent a víz mennyisége és minősége, más és más problémák jelentkeznek különböző országokban, de az ok ugyanaz. Egyre kevesebb áll a rendelkezésünkre, de egyre többet akarunk felhasználni. Szegényebb területeken háborúba torkollik és ha nem találnak megoldást könnyen előfordulhat, hogy más területeken is előtérbe kerülhet az erőszakos megoldás.

lead kép: patrika.com