2020. október 1. csütörtök
Malvin

A klímaváltozás okozta fertőző betegségek globalizációja

2020. augusztus 29., 14:00
A klímaváltozás okozta fertőző betegségek globalizációja

Az előző részben már részletesebben kitértünk a természeti katasztrófák által előidézett egészségügyi kockázatokra, ezúttal pedig elsősorban az állatok által terjesztett betegségek kerülnek a középpontba.

A klímaváltozás és a fertőző betegségek

A klímaváltozás az állati közvetítők (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenésére hatással lesz a jövőben. A hőmérséklet az egyik legfontosabb éghajlati változó, amely képes befolyásolni a kórokozók életciklusát, illetve a gazdasejtek elterjedését. Először is ahhoz, hogy egy kórokozó túléljen egy bizonyos időintervallumot és fejlődni tudjon, szüksége van egy bizonyos hőmérsékleti tartományra. Például a szúnyogok kifejlődéséhez 22-23 °C-ra van szükség.

Szúnyogok sokasága Floridában. (labiotech.eu)

Hazánkban elsősorban a kullancsok által terjesztett, baktérium okozta betegség, a Lyme-kór fog gyakoribbá válni. A betegség ellen nincs védőoltás, de könnyen felismerhető a kullancscsípés körül kialakuló jellegzetes vörös foltról, és jól gyógyítható. A másik fontos, szintén kullancsok által terjesztett betegség a védőoltással megelőzhető vírusos agyhártyagyulladás. Ezen betegség gyakorisága 1990–2000 között csökkent, de 2001-től ismét növekszik, a jövőbeli gyakoriságot az enyhe telek és az ország erdőborítottságának változása növelheti.

A kullancs csípés körüli vörös folt. (informed.hu)

Hasonlóan várható a hazánkban is honos csípőszúnyog fajok által terjesztett vírus okozta betegség, a nyugat-nílusi láz esetszámának növekedése. A betegség kisebb járványt okozott 2010-ben Görögországban, Bulgáriában, de Romániában és hazánkban is megjelent. Mivel a hőmérséklet emelkedésével egyes rovarok, szúnyogok, kullancsok stb., melyek alacsony szélességi körök mentén éltek, új élőhelyet keresnek maguknak, ezért a közepes és magas szélességek irányába vándorolnak. Rengeteg fertőző betegség diagnosztizálható emiatt a szokásostól eltérő földrajzi területeken. Ez köszönhető az emberek, egyének utazási, szállítási szokásaiknak vagy másik esetben a kisebb testű, repülő élőlények vándorlásának, mely származhat az éghajlatváltozás következményeiből, amennyiben a különböző klimatikus területek eltolódnak.

A fertőző betegségek többségét időjárási paraméterek képesek szállítani. A páratartalom változása befolyásolja azokat a kórokozókat, melyek a levegőben terjedhetnek (pl. influenza). A hideg hőmérséklet és az alacsony relatív páratartalom kedvező feltételeket nyújt az influenza vírus terjedéséhez. A szél is meghatározó ebből a szempontból. A szél- és porvihar szállítóeszközként szolgál a levegőben átterjedő betegségek kórokozói és vírusai számára. Az influenzavírus képes a téli hónapokban pl. Ázsiából Amerikába eljutni a Csendes-óceán felett fújó szél hatására.

További veszélyt jelenthet a Chikungunya-láz elterjedése. A vírus egyik indítója, az ázsiai tigrisszúnyog Európa tizenkét országában van jelen, hazánkban 2015-ben azonosították a Dunántúl délnyugati felében. A klímaváltozás jelenlegi trendjei szerint a század közepére jelzett felmelegedés hatására ez a szúnyogfaj is elterjedhet az egész országban.

Ázsiai tigrisszúnyog. (medicalonline.hu)

Hosszabb távon a szintén szúnyogok által terjesztett, a trópusokon és a mediterrán övezetben súlyos járványügyi problémát okozó malária hazánkba behurcolt eseteinek száma is növekedhet. Jelentős veszélyként kell megemlíteni a lepkeszúnyogok által terjesztett leishmaniázis megjelenését is. Ez a betegség már most is súlyos problémát okoz a trópusi és a mediterrán országokban, kutyákat is megbetegít. Jelenleg csak kutyák számára van védőoltás, emberek számára még nincs kifejlesztve. A rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzések emelkedése az 1990-es évektől figyelhető meg. Feltételezhető, hogy ez a betegség is elterjed az egész országban, a jelenleg évente még kevesebb, mint húsz esetszám növekedése várható.

Lepkeszúnyog. (life.hu)

2015-ben újabb kórokozó által okozott világjárvány jelent meg: a Zika-vírus-fertőzés. A vírust Ugandában fedezték fel 1947-ben egy Zika nevű területen, Dél-Amerikába (ahol 2015–2016-ban a legtöbb eset fordult elő) valószínűleg a 2014-es futball-világbajnokságra érkezők hurcolták be repülőgépeken megbúvó egyiptomi (Aedes aegypi) szúnyogokkal. Ez a szúnyogfaj terjeszti a sárgalázat és a dengue-láz különböző változatait is, e két betegség évente több millió ember halálát okozza világszerte. A dengue-láz Európában is terjed, elsősorban a mediterrán területeken. A Zika-vírus a flavivírusok családjába tartozik, hasonlóan a sárgaláz, chikungunya és dengue-láz is. A Zika-vírus elsősorban a várandós anyákra jelent nagy veszélyt, mert az újszülöttek kis koponyával születnek.

Összefoglalóan

A klímaváltozás egészségügyi hatásaival egyre több tanulmány és dokumentum foglalkozik. A legáltalánosabb egészséget károsító tényezőknek a hőhullámokat, a hőséggel összefüggő elhalálozásokat, a fertőzőbetegség-hordozók megjelenéseit, elterjedéseit, a légszennyezettséget, az UV-sugárzást, az allergiát okozó növények megjelenését, elterjedését nevezik meg.

Az emberiség ennek a folyamatnak a lassításában részt vehet, azáltal, hogy számos politikai és egyéni területen csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, hiszen ez nem csak globálisan, de lokálisan is nagy haszonnal járhat. Például a tisztább energiarendszerek, valamint a tömegközlekedés a kerékpározás vagy gyaloglás csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátást, amely évente mintegy 3 millió emberi életet követel.

Azonban rövid távon a hőhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertőző betegségeket közvetítő élőlények kontrollálására is. Középtávon pedig ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére és meg kell erősíteni az egészségügyi ellátó rendszereket, nagy hangsúlyt fektetve a megelőzésre.

lead kép: biomedcentral.com