Elképesztő dolog történt éjjel: földrengést észleltek Magyarországon
Április 16-án hajnalban, amikor a legtöbben még mélyen aludtak, egy alig észrevehető, mégis sokak számára ijesztő jelenség történt Magyarország délnyugati részén. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint 1 óra 30 perckor egy 2,5-ös magnitúdójú földrengés pattant ki a magyar–horvát határ közelében, a Somogy vármegyei Bolhó térségében.
A földrengés nem volt erős, inkább csak egy rövid, tompa remegésként jelentkezett, amit főként az epicentrum közelében élők érzékelhettek. Egyetlen lakossági bejelentés érkezett Bolhóról, és szerencsére semmilyen kárt nem jelentettek.
Érezhető földrengés Magyarországon
- Április 16-án hajnalban 2,5-ös magnitúdójú földrengés történt Bolhó közelében
- A rengést csak az epicentrum környékén lehetett érezni, kár nem keletkezett
- Magyarországon rendszeresen előfordulnak kisebb földrengések, de ezek ritkán veszélyesek
- A Kárpát-medence alatt is zajlanak geológiai mozgások, bár jóval gyengébbek, mint aktív lemezszegélyeken
- A kisebb rengések segítenek levezetni a földkéregben felgyülemlett feszültséget
- A talaj típusa nagyban befolyásolja, mennyire érezzük a földmozgást
Alig akad földrengés Magyarországon
Sokan úgy gondolnak hazánkra, mint földrengések szempontjából biztonságos zónára, és ez részben igaz is. Magyarország nem fekszik aktív kőzetlemez-határon, mint például Olaszország vagy Törökország. Ennek ellenére a Kárpát-medence geológiailag korántsem halott terület. A földkéreg itt is folyamatosan feszül és lassan mozog. A mélyben húzódó törésvonalak időről időre energiát halmoznak fel, amit kisebb rengések formájában adnak le. Ezek többsége annyira gyenge, hogy csak műszerekkel lehet kimutatni, de évente több tucatnyi ilyen eseményt regisztrálnak. A mostani, 2,5-ös erősségű rengés például tipikusan ebbe a kategóriába tartozik: érezhető, de nem veszélyes.
Az ilyen kisebb rengések nem előjelei egy nagyobb katasztrófának. Sőt, a szakemberek szerint inkább megnyugtató jelenségek: azt mutatják, hogy a földkéreg folyamatosan levezeti a feszültséget, nem hagyja azt hosszú időn át felhalmozódni. Magyarországon a történelmi időkben is ritkák voltak a komoly földrengések, bár teljesen nem zárhatók ki. A legismertebb hazai rengések közé tartozik például az 1956-os dunaharaszti esemény, amely már érezhető károkat is okozott.
Érdekes módon nem csak az erősség számít. Az is befolyásolja az érzékelést, hogy milyen talajon állunk. A laza, üledékes talaj – például a folyóvölgyekben – felerősítheti a rengéseket, míg a szilárd kőzet inkább tompítja azokat. Ezért fordulhat elő, hogy két egymáshoz közeli településen teljesen másként élik meg ugyanazt a földmozgást.
Mi történik a mélyben?
Egy ilyen kisebb földrengés során a földkéreg egy apró szakasza hirtelen elmozdul. Ez az elmozdulás energiát szabadít fel, ami hullámok formájában terjed a felszín felé. Mire eléri a talajt, már jelentősen gyengül, ezért érezzük csak enyhe rezgésként. A Somogy környéki térség egyébként nem teljesen ismeretlen ebből a szempontból. A Dráva menti területek és a horvát határ közelsége miatt itt gyakrabban fordulnak elő kisebb szeizmikus események, mint az ország más részein.
Mit érdemes tenni, ha újra földrengést éreznénk?
Egy ilyen kisebb rengésnél általában nincs teendő, de jó tudni az alapokat. Ha érezhetően erősebb földmozgás történik, a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba. Zárt térben érdemes stabil bútor közelében maradni, távol az ablakoktól, szabadban pedig nyílt területre húzódni. Magyarországon azonban az ilyen helyzetek rendkívül ritkák, így a legtöbben valószínűleg csak egy-egy enyhe rezgés erejéig találkoznak ezzel a jelenséggel életük során.
Nyitókép: menur / Shutterstock
MTI
