Földrengés a magyar határnál: kétszer is megremegett a föld Mosonmagyaróvár közelében

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.hu

Számos természeti katasztrófáról olvashatunk a hírekben, legtöbbször azonban ezek szerencsére tőlünk távol szoktak történni. Most azonban történt két földrengés is Mosonmagyaróvár közelében, de szerencsére ezek össze sem hasonlíthatóak azokkal, amelyekről a híradások szoktak szólni.

Tegnap kétszer is megmozdult a föld a magyar–szlovák határ térségében, Mosonmagyaróvár közelében. Bár a rengések nem voltak erősek, az epicentrum közelében élők közül néhányan mégis érezhették a rezgést. A kisebb földrengések a Kárpát-medencében egyáltalán nem számítanak ritkaságnak, még ha a legtöbb esetben észre sem vesszük őket.

Két földrengés is történt tegnap

Két földrengés történt a magyar-szlovák határ térségében
Az első 9:02-kor, 3,0 magnitúdóval pattant ki
A második 21:39-kor, 2,7-es magnitúdóval következett be
Az epicentrum Mosonmagyaróvártól kb. 15–16 km-re északra volt
Az epicentrum közelében néhányan érezhették a rengést
Károkról nem érkezett jelentés

Mit kell tudni a földrengésekről?

Az első földrengést kedd reggel 9 óra után néhány perccel észlelték a műszerek. A rengés erőssége 3-as magnitúdójú volt, és Mosonmagyaróvártól nagyjából 16 kilométerre, északra pattant ki. Ez az erősség már éppen az a kategória, amelyet a közvetlen közelben élők néha megéreznek: például enyhe remegést, rövid rezdülést tapasztalhatnak, de nagyobb problémák abszolút nem történnek. Nem sokkal később lakossági visszajelzés is érkezett a környékről, ami azt jelzi, hogy néhányan valóban érzékelték a mozgást.

A nap azonban ezzel még nem ért véget. Kedd este ismét földrengés történt ugyanebben a térségben, valamivel gyengébb, 2,7-es magnitúdóval. Ez a rengés Mosonmagyaróvártól körülbelül 15 kilométerre északra keletkezett. A környéken élők közül többen ismét jelezték, hogy rövid rezgést tapasztaltak. Fontos azonban, hogy károkról egyik esetben sem érkezett bejelentés, ami teljesen megszokott ilyen erősségű földrengéseknél.

Miért vannak földrengések Magyarországon, és miért nem szoktuk érezni őket?

Sokan meglepődnek, amikor földrengésről hallanak Magyarországon, pedig a Kárpát-medence nem teljesen nyugodt geológiai terület, erről már mi is sokszor írtunk. A térség földkéregének szerkezete rendkívül összetett. A medencét körülvevő hegységek és az egykori tektonikai mozgások miatt a mélyben törésvonalak hálózata húzódik. Ezek mentén időnként apró elmozdulások történnek. Amikor a kőzetekben felgyülemlő feszültség hirtelen felszabadul, földrengés keletkezik. A legtöbb ilyen rengés azonban nagyon kicsi, és csak a műszerek érzékelik, tehát nagyon ritkán van katasztrófafilmbe illő eset, és reméljük, hogy nem is nagyon lesz a közeljövőben.

És jön a kérdés: mégis miért nem érezzük őket?

A magyarországi földrengések többsége 2-3-as magnitúdójú, ami általában alig érzékelhető, nagyon rövid ideig tart, és nem okoz károkat. A komoly pusztítást okozó földrengések általában 6-os vagy annál nagyobb magnitúdójúak. Ilyen erősségű rengések a Kárpát-medencében rendkívül ritkák. Ennek oka, hogy térségünk nem közvetlenül kőzetlemezek határán fekszik, mint például Olaszország, Törökország vagy Japán. Ezeken a helyeken sokkal nagyobb erők dolgoznak a földkéregben.

A történelemben azonban Magyarországon is voltak erősebb földrengések. Az egyik legismertebb az 1763-as komáromi földrengés, ami jelentős károkat okozott a városban. Az ilyen események azonban több száz évente fordulnak elő, és a mai építési szabályok már figyelembe veszik a kisebb szeizmikus kockázatot is.