Tökéletes körforgásban a divat is

Vajon mi lesz a sorsa annak a textilnek, amit kidobunk? Azt gondolnánk, hogy lebomlik, hiszen természetes anyag, ez azonban sok esetben nem igaz, hiszen kevert szálas anyagokkal is öltöztetjük magunkat. De még ha igaz is, akkor is olyan mennyiségről beszélünk, mely bár lebomlik, hatalmas környezetterhelést jelent addig is.

Mi lesz veled kedvenc ruhám?

Az emberek a ruháikat afastfashiondivatnak köszönhetően olcsón, és gyakrancserélgetik. Míg régen egy alapdarab 10-20, egy kabátesetébenakár 30-40 évre is szólt, ma már jó esetben 5 év egy kabát életideje. Ezután megválik tőle a tulaj, hiszen vesz másikat, újat, divatosat.

kép: unsplash.com

Ma már nem jellemző a ruhák javítása sem,vagyisha szakad, feslik, akkor is a kukában landol. Jobb esetben a gyűjtőkonténerben, ahonnanújrahasznosításrakerül használtruhaként. A pontos kukába kerülő textilmennyiségről adatok sajnos nincsenek, de a szilárd hulladék 5-7%-át teszi ki, és tekintve a heti szemétszállítást (vagy annál gyakoribbat), ez bizony hatalmas mennyiség.

Újra és újra

A kidobott textilek egy része valóban új életet kezdhet valaki más gardróbjában, egy részüknek azonban a legjobb lehetősége a géprongy, vagy még az sem. Ez pedig különösen szomorú abban az esetben, ha kevert, vagy teljesen szintetikus anyagokról van szó, hiszen így csak amikroműanyagokegyébként is túlzsúfolt táborát gyarapítják majd tovább.

kép: aliexpress.com

Svájci kutatóknak azonban most sikerült az áttörés, és a használt, de más nem használható textilekből durva, szőnyegkészítésre alkalmas fonalat tudnak előállítani. Emellett pedig a foszló apró szálakból, valamint az itt keletkező textil “por”-bólhangszigetelő anyagot képesek gyártani. Ez már önmagában is nagy siker, azonban a kutatók itt nem állnak meg. A kidolgozott eljárás ugyanis finomítható, és további kutatásokkal és munkával elérhető, hogy finom, ruhagyártásra is alkalmas szálakat is létre tudjanak hozni ahasználhatatlananyagokból.

Ez a divatipar ökológiai lábnyomát is jelentősen csökkentené, és az élelmiszeriparnak, ezen keresztül pedig az erdőségeknek isjóttenne. Ezzel ugyanis jelentősen csökkenhetne azon növények termesztésére szánt terület, melyek egyetlen funkciója, hogy belőlük később ruhakészülhessen.

lead kép: energysavingtrust.org.uk