Április 27. Szombat, Zita

Pofonegyszerű megoldással a tengerek szennyezése ellen

Zöld zóna
2020. november 01. 08:00
null

A műanyagszennyezés a világ egyik legégetőbb problémája. Nem is kifejezetten a tengereken úszó műanyag palackok jelentik a gondot - bár rengeteg állat életét követelik - hanem a belőlük képződőmikroműanyagok. Azt tudjuk, hogy a műanyagok egy része akár 1000 évig is a természetben lehet anélkül, hogy kémiai bomláson menne keresztül, de sajnos a fizikaiaprózódástnem tudják elkerülni, vagyis mindenbőlmikroműanyaglesz.

Tegyünk ellene, de hogyan?

Nagyon nem egyszerű egy szigetnyi, pontosabban két Texas-nyiszemét kezelése. Sok projekt igyekezett már valamilyen megoldással előállni a szeméthelyzet kezelésére, de eddig nem arattak túlságosan nagy sikert.Olyannyira nem, hogy egyes tudósok már nem is a probléma megszüntetésén dolgoznak, legalábbis nem a megszokott értelemben. A szeméthelyzet kezelésére más olyan ötlet is született, hogy a felgyűlt hulladékot kezeljük valódi szigetként, és népesítsük be.

Bár ez nem hangzik rosszul, amikroműanyagok problematikáját egy picit sem segít megoldani, annak pedig első állomása az lenne, hogy ne használjunk műanyagot. Ez egyelőre nem megvalósítható, vagyis a gondot ott kell megfogni, hogy a műanyag ne jusson be a tengerekbe.

Megállítani?

Valamiért az emberiség meg van győződve arról, hogy a folyók a lehető legjobb megoldást kínálják arra, hogy a szemetünktől megszabaduljunk. Nosza, belehajigálunk mindent, és azok el is tűnnek, vagyis inkább csak elúsznak. Ezzel ugyan a szemünk elől eltűnnek, de a “fejünk fölé” magasodó gondot okoznak.

A vizek szűrése azonban drága dolog, így alegszennyezettebbrégiók - melyek sokszor igen szegények is – nem igazán tesznek a dolog ellen. Ez alól kivételt képez Guatemala, ahol egy rendkívül olcsó, és remélhetőlegvírusszerűenterjedő megoldást találtak a problémára.

Ahhoz, hogy a vizeket megtisztítsák, éppen a hulladékot használják fel. A palackokat hálóba halmozzák, és azt a folyó felszínén kifeszítik. Kis részben a vízbe merül a szerkezet, és így a folyón érkező hulladék mintegy 60%-át képes felfogni. Ezt azután a helyiek kiszedik, válogatják, és értékesítik, vagyis jól járnak azzal, hogy tisztítják a vizet. Bár a megoldás nem 100%-os, de hatalmas segítséget jelentene a szeméthelyzet kezelésében, ha valóban széles körben elterjedne. Erre pedig minden esély megvan, hiszen fillérekből megoldható, és szép bevételt eredményezhet.

képek és lead kép: Celia Talbot Tobin

műanyagklímaszemétfolyóemberszennyezés