2020. október 24. szombat
Salamon

Komolyan kell venni az invazív fajokat, mert nagyon veszélyesek is lehetnek!

2020. szeptember 7., 16:00
Komolyan kell venni az invazív fajokat, mert nagyon veszélyesek is lehetnek!

Inváziós, invazív esetleg hódító fajok. Mind ugyan azt a kört takarja: olyan fajokat, melyek nem honosak az adott területen, de a környezeti feltételek változása olyan lehetőségeket teremt számukra, hogy képesek legyenek tartósan megtelepedni. Ez önmagában csak növelné a biodiverzitást, de ezeknek a fajoknak többnyire nincs természetes ellensége az adott területen, így kontrollálatlan szaporodásba kezdenek, és kiszorítják az őshonos fajokat. 

Mi okozzuk 

Igen, sajnos az invazív fajok megjelenése rendszerint az emberhez köthető. Régebben a hajósok hurcolták be a patkányokat különböző szigetekre és szárazföldekre, de tudatosan is hoztak be állatokat, növényeket, melyek a szabadba kikerülve komoly károkat okozhattak. Ilyenek voltak a nyulak, vagy éppen napjainkban az aligátor teknősök. 

kép: nwf.org

Természetesen az invazív fajok közt nem csak állatok, hanem növények is vannak, és nem csak behurcolni lehet őket. Sajnos a klímaváltozás remek lehetőséget jelent a fajoknak a terjeszkedésre, és míg egyesek hódítanak, mások kiszorulnak. “Ez a természet rendje” mondhatnánk, csakhogy a fajok terjeszkedéséhez a körülményeket mi teremtettük meg, a következményekkel azonban messze nem vagyunk tisztában. 

 

Olyan nagy baj? 

Ezt csak akkor kérdezzük meg, ha nem találkoztunk még az aligátor teknős harapásával, vagy nem próbáltuk a bálványfát kiirtani a kertünkből. Ráadásul egyre több olyan élőlény telepszik meg hazánkban is, mely itt nem volt jellemző, nem ismerjük és nem is tartunk tőle, pedig kellene, hiszen őshazájában az emberek messzire elkerülik. 

kép: oregonlive.com

Erre tökéletes példa a kaukázusi medvetalp, vagy éppen a Szosznovszkij-medvetalp. A veszélyük abban rejlik, hogy gyerekkorunkban megszoktuk a medvetalp növényt, szívesen szedtük a mezei csokrokba is. A két említett invazív faj nem sokban különbözik az ártalmatlan közönséges medvetalptól, mármint ha az ember nem számít az eltérő alfajokra. A kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp ugyanis hatalmas, 3-7 méteres magasságba is megnő. Igaz, ezt már nem szedegetjük a csokorba, de mivel igen impozáns, szívesen fotózkodunk velük. Ne tegyük, mert a növény minden része erősen mérgező, bőrirritációt okoz már a puszta érintése is, ráadásul az irritált terület fényérzékeny is lesz, így napfény hatására hólyagosodik, akár másodfokú égési sebeket is okozhat. Szembe kerülve a helyzet még rosszabb, így haladéktalanul bő vízzel kell öblíteni a szemet, bő vízzel és szappannal kell lemosni az érintett bőrterületet. Ezután a feladat megóvni a napfénytől, a szem esetében akár azzal, hogy teljesen eltakarjuk, és szakszerű segítséget kell kérni. 

lead kép: reufis.org

Az invazív fajok esetében sajnos sem vegyszerezéssel, sem más módszerrel nem tudunk hatékonyan fellépni, hiszen azzal az őshonos élőlényeket is veszélyeztetnénk. Egyetlen megoldásként a természetes ellenség behozatala lépne fel, de ennek is katasztrofális következményei lehetnek.