2020. június 2. kedd
Anita, Kármen

Itt toporog a következő kihalási hullám a küszöbön

2020. február 24., 12:00
Itt toporog a következő kihalási hullám a küszöbön

A klímakatasztrófa mellett ideje lenne többet foglalkozni azzal is, hogy biodiverzitási katasztrófával is szembe kell néznünk. A párizsi klímaegyezmény betartása ugyanis nem csak a tengerek szintjére van hatással, vagy az emberek pólóviselési szokásaira, hanem arra is, hogy hány fajjal osztozhatunk a bolygón. 

Klíma és biodiverzitás 

Az Arizónai Egyetem kutatói egy igen átfogó vizsgálatot készítettek, melynek eredményei alapján már képesek sokkal pontosabban megbecsülni, mekkora biodiverzitási katasztrófa is fenyegeti a Földet a klímaváltozás miatt. A világ növény és állatfajai ugyanis nem minden esetben képesek olyan mértékű alkalmazkodásra, mint mi, emberek. 

kép: phys.org

De miért is olyan fontos a biodiverzitás? Azon túl, hogy a természet szépségét veszíthetjük el, nem szabad elfelejteni, hogy a gazdaságunk, az egész életvitelünk, sőt, a létünk is bizonyos növények és állatok meglététől függ. Ezen növények és állatok léte pedig más növényektől és állatoktól, és így tovább. Érthetőbben: pamut nélkül a ruházkodásunk nagyon nehézkes, de a pamut beporzó rovarok nélkül nem képes szaporodni. A rovarok számára a pamut sokszor kevés tápanyagforrás, vagyis más növényekre is szükségük van, melyekhez további rovarok is kellenek. Ahhoz, hogy a vegyszerezéssel ne pusztítsuk el a beporzók hadát, madarakra is szükség van. Számukra a fák, mint fészkelőhelyek elengedhetetlenek, a fákhoz azonban újabb rovarok, kis emlősök is kellenek, melyek a szaporodásukat segítik, stb. 

 

Merre tartunk? 

A párizsi klímaegyezményben 1.5°C-os szintet határoztunk meg magunknak. Ha ezt sikerülne tartani, még abban az esetben is 10 fajból minimum egytől búcsút kellene vennünk. Egyszerűen azért, mert a fajok nem képesek megfelelően gyorsan tovább állni egy melegedő régióból, illetve csak egy bizonyos pontig képesek tolerálni a melegedést. A mérsékelt övi fajok esetében ez a tolerancia valamivel magasabb, hiszen alacsonyabb értékekről indul az emelkedés. A trópusok számára azonban mindenképpen katasztrófát tartogat a klímaváltozás, mivel itt a kihalási mutatók, 2-4 szer rosszabbak, és bizony az állat és növényfajok többsége ebben a régióban található. 

kép: medium.com

Az igazán jól megfogható adat az adott terület átlaghőmérséklet emelkedése, ez ugyanis megmutatja – az adatok alapján -, hogy mekkora kihalási hullámmal is lehet számolni. Egy lokális, 0.5%C-os emelkedésnél a fajok mintegy 50% mond búcsút, de ugyan ez a szám 2.5%C-nál már 95%-ra ugrik. 

lead kép: noplasticoceans.com