2019. október 17. csütörtök
Hedvig

A műanyag nem csak szemét lehet, hanem alapanyag is - ez csupán értelmezés kérdése

2019. október 7., 12:00
A műanyag nem csak szemét lehet, hanem alapanyag is - ez csupán értelmezés kérdése

Egy ausztrál milliárdos érdekes oldalról közelíti meg a műanyagok problémáját. Elképzelése azért innovatív, mert nem az első, hanem a második lépést adja meg. 

Első lépés? 

A műanyaghulladék kezelése létkérdés. Az annyira nem érinti meg az embert, hogy az óceánon úszó hulladéksziget kétszer akkora, mint Texas, és ez csak a szemét egy része. Az azonban már igen is érdekli, hogy a mikroműanyagok a hormonháztartásra, sőt, a szervezet több működési egységére is káros hatást gyakorolnak, többek közt akár meddőséget is okozva ezzel.  

kép: bbc.com

A műanyagok elleni fellépés elő eleme talán a legfájdalmasabb. Itt ugyanis sokan és sokat kellene, hogy bukjanak, mivel az első lépés a műanyagok termelésének leállítása. Kezelhetetlen mennyiségben ömlik ugyanis a műanyag a gyártószalagokról a boltokba. Csomagolóanyagok, játékok, bútorok, vagy bármi egyéb, melyek ideig - óráig szolgálnak minket, aztán a szemétben végzik, lebomlási idejük pedig akár több ezer év is lehet. 

De mi lesz azután, hogy leállt a termelés? Attól még a töméntelen mennyiségű műanyag nem tűnik el a földről, a vizekből, a szeméttelepekről. Azzal mit lehet kezdeni? 

Zárt rendszer 

Az ötlet, mely megfontolandó, sőt, életképes is, az lenne, hogy a műanyagokat innentől kezdve zárt rendszerben kezeljék, és alapanyagnak, nyersanyagnak tekintsék. Zárt rendszer, mert az olajvállalatok és a gázipar is kimarad belőle. De mégis hogyan lehet rávenni a gazdasági szereplőket, hogy nyersanyagnak tekintsenek valamit, ami eddig hulladék volt? 

kép: plasticseurope.org

Egyszerűen pénzzel. Nincs más dolgunk, mint anyagilag érdekeltté tenni a vállalatokat abban, hogy a műanyagot újrahasznosítsák. Ha ugyanis ez anyagilag megéri, ha képesek belőle hasznot termelni, akkor újrahasznosítanak, mint a kisangyal. Arról nem is beszélve, hogy az újrahasznosító üzemek Délkelet - Ázsiában kapnának helyet, ezzel munkahelyeket teremtve és gazdasági fellendülést hozva annak a régiónak, ahol a legnagyobb gondot okozzák a műanyaghulladék - hegyek. 

Persze mi, fogyasztók sem maradunk ki a rendszerből, számunkra is pénzügyileg kell fontossá tenni az újrahasznosítást. Ez egyfajta betétdíjként is értelmezhető, de több oldalról is lehet közelíteni a lehetőséghez. A cél pedig most nem az, hogy egyszer és mindenkorra megszabaduljunk a műanyagoktól, hanem az, hogy a meglévő mennyiséget használjuk újra és újra és újra. És hogy mennyire nem légből kapott az elképzelés, azt jól mutatja, hogy a terv mögött olyan óriások is felsorakoznak, mint a Coca Cola vagy az Unilever. 

lead kép: iq-eca.com