Az, hogy átállítjuk az órát évente kétszer, eredetileg a spórolást szolgálta. Mára azonban egyre inkább arra mutatnak rá a tanulmányok, hogy nemhogy nem spórolunk vele, még többletenergiát is igényel.
Kezdetben azért váltottunk tél és nyári időszámítás között, hogy szenet, illetve olajat lehessen spórolni a világításon. Ezt a Brit-szigeteken vezették be a világháború után, és mivel az órát átállítva nyersanyagot lehetett spórolni, sok helyen átvették.
Ma az EU országai közül csak Izland nem él ezzel a lehetőséggel. Hogy mennyire szeretik, vagy nem szeretik az emberek, az az EU vezetését is érdekelte, és mivel a válaszadók többsége az eltörlése mellett szavazott, így erről döntés is született. Ezt az országok végül mégsem szentesítették.
Az eltörlés ellen szól több tanulmány is, melyek stabilan állítják, igenis van haszna az állítgatásnak. Ezzel szemben legalább ugyanennyi tanulmány állítja, haszontalan, sőt, akár még káros is. Az mindenesetre tény, hogy minél közelebb áll az időmérésünk a napidőhöz, azaz a természetes időhöz, annál előnyösebb helyzetbe kerülünk biológiai értelemben. Az állítgatás egyelőre marad, holott szervezetünkre biztosan nincsen jó hatással a mesterséges igazítgatás...
Nyitókép: Shutterstock