A vertikális kertekkel élhetőbbek a nagyvárosok, ahol sokszor nincsen elegendő hely arra, hogy az emberek parkokat, nagy zöldterületeket hozzanak létre. Erre tökéletes példa a Bosco Verticale,, amely megmutatja, hogy szinte bármi megoldható, ha akarjuk, és hogy a természetnek igen van helye a zsúfolt nagyvárosokban is!
Amikor a projekt elindult, az egész világ nagyra nyílt szemekkel bámulta, vajon mi sül ki belőle. Két toronyépületről van szó, egyik 76, a másik 110 méter magas. Sok lakó, sok iroda, és még több növény. Csakhogy ebben az esetben nem az épületen belül vannak a zöldfelületek, és nem is a tetőn, hanem magán az épületen, vertikális kert formájában.
A tornyok neve is pontosan ezt jelenti, függőleges erdő. Elkészítésük hosszadalmas tervezést igényelt, de érdekes módon nem az építészek részéről. Több botanikus is dolgozott a vertikális kerteken, és két évükbe került, míg sikerült összeválogatni azokat a növényeket, melyek megfelelőek voltak a függőleges erdőbe. Ez ugyanis nem olyan egyszerű, mint gondolnánk.
A két tornyon összesen 490 nagy és 250 kisebb méretű fa kapott helyet. Emellett 11000 egyéb növény és 5000 bokor is díszíti a két épületet. Összeválogatásuknál nem csak arra kellett figyelni, hogy a növények szeressék egymás társaságát. Figyelni kellett arra, hogy a vízigényük ne legyen túl magas, és hogy jól bírják a városi klímát, ami igen megterhelő sok növény számára. Mivel pedig két épületen kaptak helyet a növények, arra is figyelni kellett, hogy a széltűrésük megfelelő legyen, hiszen 80-100 méteres magasságban már egészen más szélerősségek uralkodhatnak, mint a talajon, a szélcsatornákról már nem is beszélve.
Az épületek tökéletesen beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A rájuk telepített összesen 1 hektárnyi erdő ugyanis nyáron, a kánikulában remekül hűti a házat, árnyékolja a lakásokat, így csökkenti az épületek energiafelhasználását is. A tetemes mennyiségű növény pedig kiveszi részét abból is, hogy Milánó levegője tisztább, és frissebb lehessen. Megszűrik a port, mely a szmog egyik legalattomosabb része, ezen kívül a nehézfémeket és az üvegházhatású gázokat is megkötik, vagyis nemcsak a lakók lelkének és pénztárcájának tesznek jót, hanem az egész városi közösségnek.
A sikereknek hála nagyon reméljük, hogy egyre több olyan épület kap majd helyet a városokban, melyeknél nemcsak a beton, hanem a növények is erősen dominálnak, hogy élhetőbb helyet teremtsenek az emberek számára, és nem mellesleg segítsenek a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Nyitókép: Shutterstock