Július 12. Péntek, Dalma, Izabella

A háború gyorsítja a klímakatasztrófát is

Mibe kerül egy háború? A klímakatasztrófa miatt ezt is át kell értelmezni, mert bár a katonai titoktartás és a frontokon való mérések elvégzésének nehézsége miatt a kutatók erősen hézagos adatokból dolgoznak, de az biztos, hogy a CO2 kibocsátása egy katonai konfliktusnak óriási.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!
Damaged,Military,Tank,On,The,City,Street,War,In,Ukraine

 

A számítások alapján az orosz-ukrán háború az elmúlt két évben összesen mintegy 175 millió tonna CO2 kibocsátásával járt. Ezt a tájtüzek, a menekültek, az átirányított repülőgépek, valamint a fosszilis üzemanyag infrastruktúrára mért katonai csapások adják össze. Illetve beletartozik az a CO2 költség is, mely majd a háború utáni helyreállítások okán képződik. 

háború, füst, város, rombolás
Háború és környezetszennyezés - kéz a kézben járnak. (Gáza, 2024) /Fotó: ImageBank4u / Shutterstock

Ez pedig kritikusan nagy mennyiség nagyobb, mint Hollandia, Venezuela és Kuvait teljes 2022-es szénlábnyoma! Ráadásul a harcoknak még nincsen vége, miközben más országokban más katonai konfliktusok is kibontakoznak. Összességében tehát a szomszédunkban zajló harcok gyorsítják a klímakatasztrófát is. 

Önmagában a hadsereg, mint szervezet is komoly CO2 kibocsátó, még békeidőben is. Globálisan a maga 5,5%-os kibocsátásával bizony nagyobb szénlábnyomot képvisel, mint a hajózás és a repülés együttvéve, illetve meghaladja szinte valamennyi ország éves kibocsátását – kivéve az USA, Kína és India esetében. 

forrás

Nyitókép: Shutterstock