Sokkal kisebb lett az antarktiszi ózonlyuk – mit jelent ez ránk nézve?

A szakemberek szerint 025-ben az antarktiszi ózonlyuk nemcsak kisebb lett, de jóval rövidebb ideig is maradt nyitva. A Copernicus friss adatai szerint az ózonréteg károsodása idén a 2019-es szinthez hasonlóan korán zárult be, ez pedig azt jelenti, hogy a bolygó légköre tényleg regenerálódik.

Különleges ez az év az ózonlyuk miatt

Minden évben, amikor a déli félteke tavaszodásnak indul, a sztratoszférában olyan kémiai folyamatok zajlanak, amelyek lebontják az ózonréteg egy részét. Ebből kialakul az ózonlyuk, egy olyan zóna, ahol a védőréteg jelentősen elvékonyodik, így több UV-sugárzás érheti el a Föld felszínét. Azonban most egy jó hír érkezett erről: 2025-ben a lyuk maximális területe "csupán" 21 millió négyzetkilométerre nőtt, és már a szokásosnál sokkal korábban bezáródott. Ez nagyon fontos főleg annak fényében, hogy 2020-23 között szokatlanul hatalmas és tartós ózonlyukak alakultak ki, amik a kutatókat is igencsak meglepték. A szakértők ma már úgy látják, hogy a kedvező tendencia szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a világunk országai évtizedekkel ezelőtt közösen léptek fel az ózont lebontó vegyületek ellen. A híres 1987-es Montreali Jegyzőkönyv gyakorlatilag teljesen betiltotta a klór- és brómtartalmú gázokat, amelyek a legnagyobb pusztítást okozták a felső légkörben. Bár a légkör ugyebár lassan reagál, most kezdenek látszódni ennek a globális döntésnek az eredményei.

De akkor mégis miért tágult ki ennyire az ózonlyuk 2020 és 23 között? Ez a kérdés sokakat foglalkoztat. A tudósok még vizsgálják, és pontos információt még nem közöltek, de egyre több jel mutat arra, hogy a 2022-es Hunga Tonga tenger alatti vulkánkitörés volt a ludas. Ez az óriási robbanás a szokásosnál nagyobb mennyiségű vizet és aeroszolokat juttatott a sztratoszférába. Ezek pedig nyilván rontanak az ózonlyukon. Ez különösen 2023-ban volt elképesztő, ekkor alakult ki az egyik legnagyobb ózonlyuk, amely hosszú hónapokig nyitva állt. Azonban ennek ellenére is most javul a helyzet. 

Hol tartunk a gyógyulás útján és milyen hatással van ránk?

A NASA és az amerikai NOAA elemzése szerint a 2025-ös ózonlyuk az ötödik legkisebb volt 1992 óta. Tehát a lyuk lassan, de biztosan tart a javulás felé. A kutatók azt jósolják, hogy az Antarktisz feletti réteg (ahol a legnagyobb károk keletkeztek) várhatóan 2066-ra érheti el az 1980-as szintet. 

Ez pedig nagy haladás ránk nézve is, hiszen az ózonréteg a Föld természetes UV-pajzsa. Ha ez elvékonyodik, akkor nő a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázata, károsodhatnak a termények, és romolhatnak az óceáni ökoszisztémák, különösen a planktonok, amelyek a tápláléklánc alapját adják. Tehát amikor az ózonlyuk kisebb és rövidebb ideig van nyitva, akkor az az emberiség, és az egész élővilág számára nagyon jó hír. 

Nyitókép:Artsiom P / Shutterstock

Forrás: TheGuardian