Kihalófélben a Karib-tenger koralljai – Elképesztő számok
Már mi is írtunk róla sokszor, hogy a klímaváltozás, felmelegedés a tengereket gyilkolja a leginkább. Most pedig a korallokról kell beszámolnunk.
A klímaváltozásnak borzasztó hatásai vannak a tengereinkre. Melegednek a vizeink, emelkedik a tengerszint, savasodik a víz, és még a korallok is kihalófélben vannak.
A koralloknak egyre kevesebb az esélyük a túlélésre
A Karib-térség korallzátonyai döbbenetes mértékű pusztuláson mentek keresztül az elmúlt 40 évben: ma már csak feleannyi korall él, mint 1980-ban. A friss globális jelentés szerint a háttérben főként extrém tengeri hőhullámok, a velük járó mikroalga-pusztulás, valamint az emberi tevékenységek állnak. A 2023-24-es időszakban a térség minden idők legdurvább hőterhelését élte át, ami egyetlen év alatt 17%-os korallvesztést okozott. Ez minden eddiginél gyorsabb és drámaibb zuhanás. És bár mindez távoli problémának tűnhet, Magyarországra is hatással van. Többek között a globális élelmiszer-ellátásra, a tengeri biodiverzitásra és a klímaváltozás felgyorsulására is...
40 évvel ezelőtt minden színesebb volt. Ma azonban az élettel teli korallzátonyok helyén szürkeség uralkodik, csontfehér korallvázak maradtak. A korallok elveszítik a bennük élő mikroalgákat, amelyek ételt és színt adnak nekik. E nélkül pedig a legtöbb korall pár héten belül elpusztul. És ha azt gondolnánk, hogy ez az "ottaniak problémája", akkor rosszul gondoljuk, hiszen a korallzátonyok 400 millió ember megélhetését támogatják, és évi több mint 6 milliárd dollár bevételt termelnek a Karib-térségben. Na meg persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az óceán biodiverzitásának 25 százalékát ők tartják fenn. Tehát, ha a korallok eltűnnek, akkor velük együtt a tengeri tápláléklánc is teljesen összeomlik.
De mégis miért pusztulnak ilyen tempóban a korallok?
Egyrészt amit cikkünk elején említettünk: a felmelegedett víz. Mivel a meleg víz stresszeli a korallokat, a bennük élő mikroalgák toxikussá válnak, így a korallok kénytelenek kiüríteni ezeket. Nos, ekkor történik meg a kifehéredés. Emellett a gyakoribb, erősebb időjárási jelenségek sem segítenek. És ez egy körforgás. A meleg víz hatalmas energiát ad a trópusi viharoknak, ezek pedig fizikailag törhetik darabokra a korallokat. És ami a legszomorúbb, hogy mi, emberek is hibásak vagyunk, hiszen a rengeteg halászat, a műanyagok a vízben, na meg apart menti építkezések csak rátesznek egy lapáttal az algák pusztulására. Ilyenkor pedig felütik a fejüket az algák. Ahol a korall gyengül, ott jönnek ők, olyannyira, hogy 85 százalékkal nőtt az algák száma a Karib-térségben. Ez pedig mondanunk sem kell, nem jó.
Azonban pozitívnak kell lenni, mert még így is van remény. A mexikói-öbölben például a tudósok régi, ellenálló korallkolóniákat találtak, mire a kormány gyorsan reagált: új tengeri védett területet hoztak létre, összekötve két nagy nemzeti parkot. Ez egy összefüggő, védett korallkorridort hozott létre, ahol szabályozzák a turizmust, korlátozzák a halászatot és szigorúan figyelik a szennyezést. És az eredmény egyértelmű: újra növekedésnek indultak a korallok.
Minden, amit a korallválságról tudni kell
- Miért fontosak a korallok Magyarország számára? - A korallzátonyok a globális halászat alapjai. Ha összeomlanak, drágul az import hal, romlik a biodiverzitás, gyorsul a klímaváltozás, ez pedig minden országot érint, köztük minket is.
- A fehér korall halott? - Nem mindig. Ha gyorsan lehűl a víz és csökken a stressz, van esély a regenerációra. De hosszan tartó melegnél a korall végleg elpusztul.
- Mi okozza a leggyakrabban a pusztulást? - A tengervíz melegedése, ami egyértelműen a klímaváltozás következménye. Ehhez pedig társul a túlhalászat, a szennyezés, na meg a turizmus.
- Meg lehet menteni a Karib-tengert? - Persze, a tanulmány szerint ahol csökkentik a terhelést, ott a korallok visszanőnek. A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e, hanem hogy időben lépünk-e.
Nyitókép:Martin Voeller / shutterstock
Forrás: The Guardian
