Erős geomágneses vihar érte el a Földet
A napkitörések elszaporodtak az utóbbi hónapokban. Olyannyira, hogy most újabb, szokatlanul erős geomágneses vihar közelítette meg a Földet.
Bár a naptár szerint már túl vagyunk a napciklus csúcspontján, a csillagunk láthatóan nem siet pihenőre: egy geomágneses vihar nagy sebességgel száguldott a bolygónk felé.
Geomágneses vihar száguldott felénk
Magyar idő szerint ma hajnalban érhette el a bolygót a geomágneses vihar. A NASA G3-as kategóriára adott ki figyelmeztetést (ez az a szint, ami már hatással lehet a műholdakra, GPS-re, mobilhálózatra, rádiókommunikációra ), de mára már G1-es szintre gyengült a vihar. Bár még okozhat jelkimaradásokat, sőt, aki érzékeny rá, annak fejfájást, alvászavarokat, és még fáradtságot is kiválthat. A sarki fényből mi sajnos semmit sem fogunk tapasztalni, csak Kanadában, Skandináviában, és Oroszország északi részén lesz látható.
Egyébként ez az erős geomágneses vihar sokkal nagyobb bonyodalmakat is okozhatott volna. Olyan korban élünk, ahol minden GPS-helymeghatározásra, műholdas kommunikációra, űrtechnológiára épül, és ezek mind érzékenyek a naptevékenység változásaira. Az ilyen erősebb kitörések könnyen okozhattak volna adatvesztést a műholdaknál, a repülésirányításba is belezavarhatnak, késéseket okozhatnak a navigációban, sőt, extrém esetekben még áramszüneteket is kiválthatnak. A 2024-es extrém G5-ös geomágneses vihar például már világszerte okozott gondokat. A mostani esemény jóval gyengébb ennél, de bőven indokolja, hogy figyeljük.
Mi is az a geomágneses vihar?
A Nap felszínén az elmúlt napokban újabb aktív régiók lobbantak lángra. Egy M8.1-es napkitörés (ami a nagyobb energiájú események közé tartozik) hatalmas mennyiségű plazmát és mágneses mezőt repített ki az űrbe. Ez az úgynevezett koronakidobódás pedig elindul a Föld felé, és amikor a Föld mágneses burkával találkozik, a rendszer hirtelen elkezd rezegni, terhelés alá kerülni. Ennek neve egyszerűen: geomágneses vihar. A mostani esemény nem tartozik bele az extrém kategóriába, de azért foglalkozni kell vele.
Ilyenkor jön egyébként a dolog látványos része: az északi fény. Ezt persze mi ritkán látjuk, de máshol is sok dolognak kell összeállnia a látványhoz, sok dologtól függ az élmény: mennyire erős a csúcsérték, mennyire tiszta az ég, és mekkora a fényszennyezés.
Minden, amit a geomágneses viharokról tudni kell:
- Mi az a geomágneses vihar? - A Napból érkező nagy energiájú részecskék és mágneses mezők "összecsapnak" a Föld mágneses terével. Ez a kölcsönhatás rángatja meg a magnetoszférát, innen ered a vihar.
- Mi váltja ki? - Leggyakrabban egy koronakidobódás: a Nap kvázi köp egy jókora csomag mágneses plazmát, ami pár nap alatt eléri a Földet. Ha pont felénk jön, abból vihar lesz, ha pechünk van, erős.
- Hogyan mérik a viharok erejét? - Az NOAA G-skálán: G1 – G2: kisebb zavarok, gyakoriak, G3: erős (már gondot okozhat), G4 – G5: ritka, de nagyon látványos és problémás
- Kell ettől félnünk? - Nem. A geomágneses vihar nem sugárzásveszély. A Föld mágneses tere kiváló pajzs. A hatások főleg technikai jellegűek, és azokat is a szolgáltatók felügyelik.
Nyitókép: Vadim Sadovski / Shutterstock
Forrás: NOAA, abcnews
