Sarki fények tánca: Ritka geomágneses vihar világíthatta meg az eget

Ez nemcsak lenyűgöző látvány lehetett, de tudományos és technológiai szempontból is jelentős esemény. A kérdés adja magát: hogyan jöhetett létre ez a rendkívül erős geomágneses vihar?

Mi váltotta ki a mostani geomágneses vihart?

A jelenlegi geomágneses aktivitás oka egy sor erőteljes napkitörés, amelyet a NASA és az amerikai NOAA űridőjárási központja is figyelemmel követ. Ezek a napkitörések úgynevezett koronakidobódásokat (CME – Coronal Mass Ejection) produkáltak, vagyis hatalmas mennyiségű töltött részecske indult el a Nap felszínéről a világűrbe. Ezek a részecskék most a Föld felé tartanak, és amikor elérik bolygónk mágneses mezejét, geomágneses vihart váltanak ki.

A jelenlegi esemény különlegessége, hogy több, egymást követő koronakidobódás érkezik szinte egyszerre, amelyek hatása összeadódik. Ez az úgynevezett „CME-halmaz” az oka annak, hogy a közelgő geomágneses vihar a G4-es – azaz súlyos – kategóriába sorolható. Ez az egyik legerősebb szint a skálán, és ritkán fordul elő.

Miért fontos odafigyelni ezekre a viharokra?

Bár a sarki fény esztétikai élményt nyújt, a jelenség hátterében komoly tudományos és technológiai kérdések húzódnak meg. A geomágneses viharok képesek zavarokat okozni a GPS- és rádiórendszerekben, leállásokat előidézni elektromos hálózatokban, sőt hatással lehetnek a repülési útvonalakra is.

Ez a napkitörés okozhatta a vihart:

Mivel ez egy igen erős geomágneses vihar volt, országunkban pedig minden adott volt – az ég tiszta volt, alig volt felhő az égen –, így a szerencsések szemügyre vehették a jelenséget. Szerencsére – amennyire tudjuk – most nem okozott problémát a vihar az elektronikus berendezésekben.

Nyitókép: Andi111 / Shutterstock