Indul a Mars-küldetés: két műhold segít megfejteni a Vörös Bolygó rejtélyét
A világegyetem egy titokzatos hely, tele rejtélyekkel. Az egyik ilyenre akarnak most megoldást keresni: vajon hova tűnt a Mars légköre és vizei?
A Mars egy izgalmas bolygó, amelynek titkai most talán megfejtésre kerülnek.
Elindul az új Mars-misszió
A küldetés neve ESCAPADE, teljes nevén Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorers. Ez lesz az első alkalom, hogy az amerikai űrügynökség egyszerre KÉT, egymással együttműködő műholdat küld egy másik bolygóhoz. A két szonda (becenevükön Blue és Gold) floridai Cape Canaveralból, a Blue Origin új New Glenn rakétáján indult. A 80 millió dolláros misszió célja az, hogy háromdimenziós képet kapjunk arról, hogy mégis hogyan szaggatja szét a napszél a Mars légkörét.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult át a Mars éghajlata az évmilliárdok alatt, először tudnunk kell, miként veszíti el a bolygó a levegőjét a világűr felé
– mondta Robert Lillis, a küldetés vezető kutatója, a Berkeley Egyetem bolygókutatója.
Az ESCAPADE olyan, mintha egy szemüveget adnánk az űrkutatásnak – két külön nézőpontból láthatjuk ugyanazt a folyamatot.
De miért is tűnt el a Mars légköre?
A kutatók szerint erre a kérdésre a válasz a Mars egykori mágneses terében rejlik. Több milliárd évvel ezelőtt a Vörös Bolygó sűrű, meleg légkörrel rendelkezett, és folyékony víz volt rajta, ezeket folyóvölgyek, és ásványi lerakódások is bizonyítják. Azonban körülbelül négy milliárd éve a Mars mágneses pajzsa eltűnt. Ez az a mágneses mező, ami megvéd minket is például a napszél pusztításától. A mágneses védelem nélkül a Mars légköre szépen lassacskán elszivárgott, ma pedig már csak az egykori sűrű levegő töredéke maradt meg. Korábbi missziók (pl. MAVEN) már sok mindent kiderítettek a bolygóról, de csak egyetlen űrszondával. Ez azért baj, mert így mindig csak egy adott pontra tudtak figyelni. A mostani ESCAPADE küldetés két pontból, egyszerre, egy időben követi a változásokat majd.
Ezeket tartalmazzák a pici szondák:
- elektrosztatikus analizátorok mérik, hogyan szöknek el a töltött részecskék a légkörből,
- egy mágnesmérő a bolygó gyenge mágneses "buborékait" térképezi fel,
- a plazmaszenzorok pedig a napszél és a bolygó közötti ütközéseket vizsgálják.
A fedélzeten helyet kapott néhány egyetemi fejlesztésű kamera is, amelyek nemcsak a Mars felszínét fotózzák majd, hanem akár a zöldes sarki fényt is lencsevégre kaphatják, amelyet a napszél okoz a ritka légkörben.
Nem lesz egy rövid küldetés
Az ESCAPADE nem az egyenes úton fogja megkörnyékezni a Marsot. Először a Lagrange-pont felé repül ( Föld és a Nap közötti kis gravitációs pihenőhely), ott egy évet tölt el, majd indul a Mars felé. Ez azért kell, mert sokkal energiatakarékosabb az út így. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 2027 szeptemberében érkeznek a Marsra. Ezután különválnak, hogy több oldalról, különféle felvételeket készíthessenek.
A Mars meghódítása hatalmas kihívás lesz, de az emberiség mindig is a lehetetlent akarta elérni. És ez a két apró szonda most pontosan ebben segít: megtudni, mi történt, és hogyan kezdhetjük újra ott, ahol a bolygó története megszakadt.
– mondta Lillis.
Nyitókép: ESA/MPS et al. / SWNS / Northfoto
Forrás: space.com
