Törökország az elmúlt hónapokban olyan éghajlati válsággal szembesül, amelyre több mint öt évtizede nem volt példa: az ország meteorológiai szolgálata szerint az elmúlt 11 hónap csapadékmennyisége fél évszázados mélypontra esett vissza. Ez az extrém szárazság már teljesen megterheli az országot.
Elképesztő szárazsággal küzd Törökország. Ilyen extrém helyzetre 50 éve nem volt példa...
A statisztikák azt mutatják, hogy 2024 októbere és 2025 augusztusa között országos átlagban mindössze 400 milliméter eső hullott, miközben a 30 éves átlag 549 milliméter körül mozog. Ez azt jelenti, hogy csaknem 30 százalékkal kevesebb csapadék jutott a földre, mint amennyire a természetnek és a gazdaságnak szüksége lenne. A helyzet különösen drámai a Szíriával határos keleti régiókban, ahol a visszaesés a 60 százalékot is meghaladja. Az itt élő emberek és gazdálkodók számára az aszály mindennapi küzdelmet jelent: a kiszáradó földek, a terméskiesés és a vízhiány súlyos egzisztenciális gondokat okoznak. Ugyanakkor a turisták által kedvelt térségek, például az Égei-tenger és a Márvány-tenger partvidékei sem mentesek a problémától. Itt ugyan a helyzet nem olyan végzetes, de a szakemberek szerint közel két évtizede nem mértek ilyen kevés csapadékot.
A vízhiányt tovább súlyosbítja a klímaváltozás hatása: az idei július volt az elmúlt 55 év legforróbb hónapja Törökországban. Az országos átlaghőmérséklet 1,9 °C-kal magasabb volt a 1991–2020 közötti évtizedek átlagánál. A délkeleti Silopiban 50,5 fokot is mértek, ami minden korábbi törökországi rekordot megdöntött. A száraz, perzselő nyár következményeként erdőtüzek tomboltak a nyugati és déli térségekben, amelyek több száz hektár erdőt pusztítottak el, és a lakosságot is közvetlen veszélybe sodorták.
Nemcsak a jelen, de a jövő is aggodalomra ad okot. Egy friss civil tanulmány szerint az ország területének közel 90 százaléka az elsivatagosodás fenyegetésével néz szembe. A prognózisok alapján a század végére akár harmadával is csökkenhet a csapadék, miközben a hőmérséklet 5–6 fokkal meghaladhatja a múlt század közepi átlagokat. Ez a kombináció óriási kihívás elé állítja a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, és hosszú távon a társadalmi stabilitást is.
A szakértők szerint a probléma megoldása összetett és sürgető feladat: a fenntartható vízfelhasználás, a korszerű öntözési technológiák, a víztározók és a talajvédelem fejlesztése nélkülözhetetlen... Ugyanakkor az is világos, hogy a helyi intézkedések önmagukban nem lesznek elegendőek – a klímaváltozás globális jelenség, amely közös fellépést igényel. De mikor tesszük már meg ezt?
Nyitókép:Uunal / Shutterstock
MTI