Forróság és aszály: 2025 júniusa történelmi szélsőségeket hozott

A mérések kezdete óta nem volt még ilyen száraz június, és mindössze egyetlen év akadt, amikor melegebb volt az országos átlag. A mostani hónap a klímaváltozás valóságát és következményeit – mint például az aszály – egészen kézzelfoghatóvá tette a mindennapok szintjén – különösen a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az emberi komfortérzet szempontjából.

A forróság majdnem mindent felülmúlt

Országosan az idei június középhőmérséklete jócskán meghaladta az elmúlt évtizedek átlagát. A legforróbb térségek az Alföld középső és délkeleti részei voltak, ahol a havi átlaghőmérséklet bőven 23 fok fölé emelkedett. Az itt élők nemcsak nappal, de éjszaka is alig tudtak fellélegezni: a trópusi éjszakák száma megszaporodott, ami különösen megterhelő az idősek és krónikus betegek számára. Az ország többi részén is 21,5 fok fölött alakult az átlag, és csak a magasabban fekvő területek mentesültek a perzselő hőhullámok alól. A júniusi meleg önmagában is megterhelő, de amit igazán nehézzé tett, az a csapadék szinte teljes hiánya volt.

Rekordközeli aszály – víz nélkül maradt a nyár eleje

Miközben a levegő felforrósodott, az égből alig érkezett utánpótlás. A júniusi csapadékmennyiség országos átlaga messze elmaradt az ilyenkor szokásostól: az átlagos érték alig haladta meg a 12 millimétert, ami kevesebb mint ötöde a sokéves átlagnak. A Dél-Dunántúl és az Alföld keleti területei különösen érintettek voltak – több helyen az eső mennyisége az 5 millimétert sem érte el, sőt, volt olyan meteorológiai állomás, ahol egyetlen csepp csapadék sem hullott egész hónapban. Az extrém szárazság nemcsak a növényzetet tette próbára, hanem az ivóvízellátás, az öntözés és a felszíni vizek állapota szempontjából is kihívást jelentett.

Bár az Alpokalján, különösen a Soproni-hegység környékén volt némi enyhülés – ott akár 80 milliméter fölé is kúszott a havi csapadékmennyiség –, ezek a régiók csupán kis szeletét képezik az ország egészének. Az aszályos időjárás komoly következményekkel járhat a mezőgazdaságban: már most láthatók a stressz jelei az őszi vetésekben és a kapásnövények állományában. A szőlő- és gyümölcstermelők is aggódva figyelik a kilátásokat, hiszen a csapadékhiány nemcsak a termésmennyiséget, de annak minőségét is jelentősen befolyásolja.

Június tehát figyelmeztető jel volt: a nyári időszak még csak most kezdődik, de már most olyan rekordokat látunk, amelyek korábban évszázados ritkaságnak számítottak. A tartós hőség és szárazság nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon rendszerszintű problémákat is generálhat – a természetben és a társadalomban egyaránt. 

Az adatok nem hazudnak: a klímaváltozás már itt van, és napról napra új formában mutatja meg, mit hoz a jövő.

Nyitókép: Myibean / Shutterstock

MTI