Életveszélyes hőség: 50,5 fok Törökországban, több mint 1000 halott Spanyolországban

Törökországban megdőlt a nemzeti melegrekord – 50,5 °C, Spanyolországban pedig több mint ezren haltak meg a hőség következményei miatt. A tudósok szerint ez nem rendhagyó jelenség, hanem a klímaválság új normalitása. És a legaggasztóbb: még mindig nem értük el a csúcspontot.

Július volt az év egyik legforróbb hónapja – és ez még csak a kezdet?

A Föld tovább hevül, és már nem csupán a trópusokon érthető tetten a változás. A 2025-ös július hivatalosan is a harmadik legmelegebb július volt a feljegyzések kezdete óta, az Európai Unió Copernicus klímaszolgálatának adatai szerint. A globális átlaghőmérséklet elérte a 16,68 Celsius-fokot, ami 0,45 fokkal haladja meg a 1991–2020-as referenciaidőszak átlagát.

A legmegdöbbentőbb adat: Törökországban megdőlt a nemzeti melegrekord – 50,5 °C-ot mértek. Ez nemcsak térségbeli, hanem globális szinten is rendkívüli, életveszélyes érték. És miközben Európa több pontján hőségriadók váltják egymást, Spanyolországban már több mint ezren haltak meg az extrém hőség következményei miatt.

Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója úgy fogalmazott: 

A hőség már nem csak kényelmetlenség – emberéleteket követel

A klímaváltozás nem egy jövőbeni fenyegetés – már itt van, és öl. Spanyolország egészségügyi minisztériuma szerint több mint 1060 ember vesztette életét csak júliusban a hőhullámok következtében, ami 57%-kal több halálesetet jelent, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A III. Károly Közegészségügyi Intézet becslése szerint 2024-ben ugyanebben az időszakban „csupán” 70 ember halt meg a hőség miatt – idén ez a szám meghaladta az ezret. És ez még nem a nyár vége. A meteorológiai előrejelzések szerint a hőhullámok Portugáliát és Spanyolországot legalább a hét végéig sújtják tovább.

Eközben az éves globális hőmérsékleti átlag is aggasztó ütemben közelít a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott 1,5 °C-os határértékhez. A Copernicus adatai szerint az elmúlt 12 hónap átlaga már 1,53 °C-kal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest – azaz technikai értelemben már túl is léptük a klímacélokat. 

A kutatók egyre borúlátóbbak: sokan már nem hisznek abban, hogy a bolygó tartósan képes lehet 1,5 °C alatt maradni. Ehelyett arra figyelmeztetnek, hogy minden tizedfok számít, mert minden tizedfokkal nő az extrém események gyakorisága és intenzitása: hőhullámok, aszályok, árvizek, erdőtüzek. A felmelegedés fő oka továbbra is az emberi tevékenység: a fosszilis energiahordozók égetése, az erdőirtás és a városi hőtároló hatás.

A tudomány világos: a klíma változik, és nem a természet hibájából. A kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e a baj, hanem az, hogy mit tudunk tenni a hatásainak csökkentésére, mielőtt a következő forró július még több rekordot dönt – és még több életet követel.

Nyitókép:simon jhuan / Shutterstock

Forrás: MTI/Reuters