Az idei nyár nemcsak meleg volt, hanem sok helyen kifejezetten pusztító is. Egy friss kutatás szerint 16 469 ember halála köthető közvetlenül a klímaváltozás miatt felerősödő hőhullámokhoz Európa-szerte.
Bár a szám önmagában is sokkoló, a kutatók szerint ez még inkább csak a jéghegy csúcsa – hiszen a statisztikák mögött valódi emberek, családok, tragédiák húzódnak meg. A nyár a klímaváltozás miatt a kontinens történetének negyedik legforróbbja volt, és több ország is példátlan rekordokat jegyzett fel: Spanyolország augusztusban történelme legerősebb hőhullámát élte át, Törökországban 50,5 °C-os új abszolút csúcs született, Finnországban pedig három héten át 30 fok feletti hőség tartotta fullasztó markában az országot.
A hőhullámok nem csupán kényelmetlenek és kibírhatatlanok – életveszélyesek is lehetnek. A test extrém melegben sokkal nehezebben tudja szabályozni saját hőmérsékletét, a szív folyamatos túlterhelés alatt áll, ami megnöveli a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A hőség továbbá súlyosbítja a légzőszervi betegségeket, például az asztmát, mivel a forró időben az ózon- és szmogszint is emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a halálesetek nagy része közvetetten kapcsolódik a hőséghez, és nem mindig kerül a hivatalos statisztikákba "hőhullám okozta halál” címkével. A kutatók szerint ezért a most közölt adatok valószínűleg alábecsülik a valódi veszteségeket.
Az átlaghőmérséklet a Földön az ipari forradalom óta nagyjából 1,3 °C-kal emelkedett, de Európa még gyorsabban melegszik: egyes területeken 1,5–2,9 °C-kal volt magasabb a hőmérséklet idén nyáron annál, mint amit emberi tevékenység nélkül tapasztalnánk... A vizsgálat szerint a nyári hőhullámok következtében 24 400 ember halt meg a kontinens 854 nagyvárosában és városkörnyékén, ám ebből körülbelül 68% – vagyis 16 469 haláleset – kifejezetten a klímaváltozás miatt következett be.
Érdekesség, hogy a kutatók szerint a halálesetek aránya Észak-Európában arányosan még magasabb volt, mint délen. Ennek oka, hogy míg a mediterrán országok régóta hozzászoktak a forró nyarakhoz és valamennyire alkalmazkodtak is hozzájuk, addig a hűvösebb éghajlatú északi területek sokkal kevésbé felkészültek az extrém hőre. Olyan hőmérsékletek jelentek meg, amelyekkel ezeknek az országoknak korábban sosem kellett megküzdeniük – így szinte minden egyes hőség okozta haláleset itt közvetlenül a klímaváltozás rovására írható.
Nyitókép:Stokkete / Shutterstock
Forrás: zmescience