Borzasztó adatok láttak napvilágot: ez a klímaváltozás egyik legkegyetlenebb eredménye

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent tanulmány szerint az extrém időjárási események, mint a hőhullámok, heves esőzések, aszályok vagy szokatlan szélviharok gyakorisága megháromszorozódott a klímaváltozás legintenzívebb időszakában, az elmúlt évtizedekben. A kutatók egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a globális felmelegedés és ezeknek a jelenségeknek a sűrűbbé válása között.

A klímaváltozás sokat változtat az időjáráson

A vizsgálat alapjául a légköri blokkoló mintázatok szolgáltak, vagyis olyan jelenségek, amelyek során hosszabb időre megakad az időjárás változása egy adott térségben. Ilyen blokkolás például, amikor egy hőhullám heteken át ugyanazon a vidéken tombol, megnehezítve a lehűlést. Ezek a mintázatok a tanulmány szerint egyre hosszabb ideig tartanak, és egyre szélsőségesebb következményekkel járnak. A kutatás arra is rámutatott, hogy a melegedés miatt az eddig ritkán előforduló kombinációk, például egyszerre aszály és forróság vagy hőhullám és erdőtűz is jóval gyakoribbá váltak.

Egyre több ember élete van veszélyben

A legnagyobb kockázatot nemcsak a természet szenvedi el, hanem az emberi egészség és az infrastruktúra is. Egy-egy extrém időjárási esemény több száz vagy akár ezer életet is követelhet, különösen a kiszolgáltatottabb közösségekben, például az időseknél vagy a betegséggel élőknél. A hosszan tartó hőség nemcsak a keringést és az alvást nehezíti meg, de komolyan megterheli az energiarendszereket is, hiszen nő a hűtés iránti igény, miközben a forróság a termelés hatékonyságát is csökkenti.

A kutatók szerint a változás üteme túl gyors ahhoz, hogy természetes alkalmazkodással lehessen kezelni. Ezért is van szükség olyan intézkedésekre, amelyek nemcsak a kibocsátásokat csökkentik, de egyben a közösségeket is ellenállóbbá teszik a jövőbeli hatásokkal szemben.

Drasztikus lépésekre van szükség

A kutatás egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a szélsőséges időjárási mintázatok már nemcsak a trópusi vagy sivatagos térségekre korlátozódnak, hanem Európa mérsékelt égövi régióiban is egyre gyakoribbá váltak. Például Németországban és Franciaországban is rendszeresen dőlnek meg a melegrekordok, miközben Skandináviában is szokatlanul tartós hőhullámokat tapasztalnak. Ez azt jelzi, hogy az éghajlati rendszer globális egyensúlya megbillent, és már a korábban biztonságosnak hitt térségek sem mentesülnek a következmények alól. A kutatók figyelmeztetnek: ha nem történik gyors és határozott cselekvés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a mostani extrém események csupán a kezdetét jelentik egy sokkal kiszámíthatatlanabb és veszélyesebb korszaknak.