Rejtett törésvonal fenyeget pusztító földrengéssel: ketyeg a bomba

Egy eddig szinte teljesen figyelmen kívül hagyott törésvonal válhat Észak-Amerika egyik legveszélyesebb szeizmikus gócpontjává – figyelmeztetnek kanadai tudósok.

Egy elfeledett törésvonal ébredhet fel

A Brit Columbia Egyetem geológusai nemrégiben új megvilágításba helyezték a Tintina-törésvonal nevű szerkezeti zónát, amely több mint 1000 kilométeren át húzódik a Yukon régiótól Alaszka belsejéig. A kutatások szerint ez a földtani képződmény egyáltalán nem olyan „csendes”, mint azt korábban feltételezték – sőt, minden jel arra utal, hogy egy hatalmas, potenciálisan 7,5-ös magnitúdójú földrengést készül kipattintani, amely akár több százezer embert érinthet a régióban.

Bár a Tintina-törésvonalat már 1912-ben felfedezték, hosszú időn keresztül inaktívnak hitték, mivel az elmúlt évtizedekben csak néhány enyhe, 3-as vagy 4-es erősségű földmozgást regisztráltak a környékén. A probléma az, hogy az ilyen típusú törésvonalaknál a „csend” nem megnyugtató jel, hanem a feszültség felhalmozódásának előjele. A legújabb, nagy felbontású légi és műholdas topográfiai vizsgálatok – amelyeket drónokkal is kiegészítettek – felfedtek egy 130 kilométeres szakaszt, mindössze 20 kilométerre Dawson City-től, ahol a felszín formái egyértelműen mutatják, hogy már korábban is voltak itt nagy erejű földrengések. A jégkorszaki formák több ezer méteres elmozdulást mutatnak, ami megerősíti: ez a törésvonal nem alszik, hanem csak kivár.

A múlt földrengései már nyomot hagytak – a jövőé ennél sokkal súlyosabb lehet

A kutatók megállapították, hogy a Tintina-törésvonal évente 0,2–0,8 milliméterrel „nyúlik”, azaz lassan, de biztosan gyűjti a belső feszültséget. A számítások szerint az elmúlt 12 000 évben legalább 6 méternyi „elmozdulási hiány” gyűlt fel benne — ez a kifejezés arra utal, hogy ennyi mozgásnak kellett volna már megtörténnie ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban maradjon. Ha ez egyszerre szabadul fel, annak következményeit nehéz lenne túlélni: a földrengés nemcsak Dawson Cityt rázhatná meg súlyosan, hanem súlyos károkat okozhatna a bányákban, utakon, sőt, a Transz-Alaszka olajvezetéket is veszélybe sodorhatja. A becslések szerint legalább 125 000 ember lenne közvetlenül érintett – és a hatás kiterjedhet akár Montanáig is.

Hogy történhetett, hogy egy ilyen hatalmas veszélyforrás eddig gyakorlatilag teljesen radar alatt maradt? A válasz egyszerre ijesztő és tanulságos: a szeizmikus kockázatelemzések még mindig elsősorban a történelmi feljegyzésekre, valamint a modern szeizmográfok adataira támaszkodnak – ezek azonban legfeljebb néhány száz évre nyúlnak vissza. Ezzel szemben a Föld geológiai ciklusai sokkal hosszabbak: a nagy földrengések néha tíz- vagy százezer éves időközönként következnek be, így könnyen kimaradhatnak a modern ember időérzékeléséből. 

A legaggasztóbb mégsem maga a földrengés lehetősége, hanem az, hogy eddig szinte senki sem figyelt erre a törésvonalra. A kanadai Nemzeti Szeizmikus Veszélytérkép jelenleg még nem is sorolja be a Tintinát önálló veszélyforrásként, bár a friss kutatási eredmények után ez változni fog. A tudósok abban reménykednek, hogy a figyelem felhívásával időben elindulhatnak azok a védelmi és megelőzési intézkedések, amelyek megmenthetik a lakosságot és a kulcsfontosságú infrastruktúrát egy jövőbeli katasztrófától.

Nyitókép: Ammak / Shutterstock

Forrás: nypost