Egy nyugodt nyári napon a föld hirtelen megmozdult Oroszország távol-keleti partjai alatt. A 7,4-es magnitúdójú földrengés nemcsak a Kamcsatka-félszigetet rázta meg, hanem globális figyelmet is kiváltott.
A földrengés mélyen a Csendes-óceán alatt történt, és cunamiriadót váltott ki – szerencsére eddig nagyobb károkat nem jelentettek. De vajon ez egy elszigetelt esemény, vagy a bolygó mélyének figyelmeztetése?
Július 20-án, helyi idő szerint a délelőtti órákban egy 7,4-es erősségű földrengés rázta meg az orosz távol-keleti Kamcsatka-félsziget partvidékét. Az epicentrum a Csendes-óceán fenekén, a tenger alatti lemezszegélyek mentén alakult ki, körülbelül 180 kilométerre Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól, a térség legnagyobb városától. A rengést nemcsak a félszigeten, hanem Japán egyes részein is érzékelték.
A rengés után azonnal cunamiriadót adtak ki, mivel az ilyen mértékű tengeralatti szeizmikus aktivitás nagy eséllyel indíthat el óriáshullámokat. A Japán Meteorológiai Ügynökség is készültségbe helyezte a parti védelmi rendszereket, de eddig nem észleltek jelentős tengerszint-emelkedést. Az orosz hatóságok megfigyelés alatt tartják a part menti területeket, és figyelmeztették a lakosságot az esetleges utórengések veszélyére.
Kamcsatka nem véletlenül tartozik a Föld egyik legaktívabb szeizmikus övezetéhez. A félsziget alatt található a Pacifikus lemez, amely folyamatosan ütközik és alábukik az Eurázsiai lemez alá. Ez a lemezhatár a világ egyik legforrongóbb geológiai térsége – itt rendszeresen történnek földrengések, vulkánkitörések és hidrotermális események.
A térségben több tucat aktív vulkán található, köztük a híres Kljucsevszkaja Szopka is. Bár a mostani rengés nem váltott ki közvetlen vulkáni aktivitást, a szeizmológusok arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen mozgások gyakran előidézhetnek más, láncreakciószerű természeti eseményeket, például földcsuszamlásokat vagy akár újabb, kisebb rengéssorozatokat.
Bár a cunamiriadó a későbbi órákban visszavonásra került, a helyi és nemzetközi szakértők szerint nem szabad alábecsülni a helyzetet. A rengés ereje ugyanis önmagában elég lett volna egy jelentős szökőár kiváltásához, ha a tengerfenéken elmozdult volna egy nagyobb lemezrész vagy talapzat. A megfigyelőrendszerek szerencsére időben jeleztek, így a part menti lakosság készen állt az esetleges evakuálásra.
A földrengést több utórengés is követte – ezek ugyan jóval gyengébbek voltak, de a szeizmológiai aktivitás még mindig magas. A kutatók most óráról órára figyelik az események alakulását, hiszen a Kamcsatkai-félsziget mélye sok meglepetést tartogathat.
Egy 7,4-es rengés akár katasztrófába is torkollhatott volna, és bár most megúsztuk komolyabb következmények nélkül, ez nem mindig lesz így.
Nyitókép: menur / Shutterstock