Több száz földrengés 12 óra alatt – jön a nagy kitörés?

Bár a tudósok jelenleg azt mondják, nem magmával kapcsolatos mozgások okozzák a földrengéseket, hanem forró folyadékok keringenek a felszín alatti repedésekben, a vulkán továbbra is aktív – és ez önmagában elég a pánikhoz. Az Egyesült Államok egyik legveszélyesebb tűzhányója alatt valami készül, és több tízezer ember élete foroghat kockán.

Újra kitörhet a Mount Rainier - a földrengések legalábbis ezt vetíthetik előre

Mount Rainier évezredek óta nem tört ki igazán nagy erővel, de a vulkanológusok szerint ez csupán „idő kérdése”. A környező városok – Seattle, Tacoma, Portland – több tízezer lakója egy 100 méter vastag ősi iszapár-adag tetején él, amely korábbi kitörések eredménye. Most pedig újabb, még pusztítóbb forgatókönyv fenyeget: a halálos lahárok – vagyis vulkáni iszaplavinák – egy szempillantás alatt elsöpörhetnek egész városrészeket.

Sokan úgy képzelik el a vulkánkitöréseket, hogy forró láva ömlik végig a hegyoldalon, de a Mount Rainier esetében egészen más a helyzet. Itt a legnagyobb veszélyt a hirtelen meginduló, több száz km/órás iszaplavinák jelentik, amelyek a hegy jéggel és hóval borított oldalából keletkeznek, miután az olvadékvíz magával sodorja az összes laza követ és törmeléket. Ezek a lahárok percek alatt elsöpörhetnek autópályákat, házakat, sőt, egész városokat is.

A szakértők szerint nem is kell feltétlenül egy hatalmas kitörés ahhoz, hogy egy ilyen pusztító áradat elinduljon. Elég lehet egy erősebb földrengés, vagy akár egy kiadós esőzés is, hogy meginduljon a lavina, amely a hegy lábánál élőket percek alatt elérheti. A valaha volt egyik legsúlyosabb ilyen katasztrófa 25 ezer ember életét követelte Kolumbiában – és a Mount Rainier hasonló adottságokkal rendelkezik.

„Olyan, mint egy időzített bomba” – a tudósokat is nyugtalanítja Rainier

Több kutató is úgy nyilatkozott, hogy Mount Rainier számukra a legnyugtalanítóbb vulkán az Egyesült Államokban. Jess Phoenix vulkanológus szerint 

Bár a USGS jelenlegi riasztási szintje zöld, vagyis normál, a vulkán aktivitását folyamatosan figyelik infrahangos szenzorokkal, műholdas GPS-szel, szeizmométerekkel és kamerákkal.

Ez a 4392 méteres hegyóriás látszólag békés, de múltja alapján elképesztő erő rejlik benne. Az 1980-as Mount St. Helens-i kitöréshez hasonló esemény Rainiernél sokkal pusztítóbb lehet – főleg a sűrűn lakott környezet miatt. 

A kutatók egyöntetűen állítják: nem az a kérdés, hogy lesz-e kitörés – hanem az, hogy mikor.

Nyitókép: Zack Frank / Shutterstock

Forrás: dailymail